Hamarosan, akár már a nyári Goodwood-i Fesztiválon bemutatkozhat a Bristol vadonatúj, hibrid modellje, adta közre a brit Autocar. A hírek szerint egy hatótávolság-növelővel felszerelt, tisztán elektromos üzemű, összkerékhajtású modellről lenne szó.

Elektromos összkerékhajtással és fedélzeti Wankel áramfejlesztővel érkezhet a Bristol hagyományaihoz hű, innovatív Grand Tourismo
A Namir hajtásláncának műszaki rajza: villanymotor mindkét tengelyen, apró Wankel a hátsó tengely előtt, akkumulátorok a tömegközéppontban, golfzsák hátul

A Namir hajtásláncának műszaki rajza: villanymotor mindkét tengelyen, apró Wankel a hátsó tengely előtt, akkumulátorok a tömegközéppontban, golfzsák hátul

A Namir hajtásláncának műszaki rajza: villanymotor mindkét tengelyen, apró Wankel a hátsó tengely előtt, akkumulátorok a tömegközéppontban, golfzsák hátul


A hír akár légből kapott is lehetne, ha a Bristol történetesen nem a világ egyik vezető e-mobilitási álmodójának kezében lenne. Az indiai származású Kamal Siddiqi cége, a svájci-brit Kamkorp olyan e-autós vállalkozásokat tudhatott korábban portfoliójában, mint a norvég Think vagy a brit Metrocab. Ennél is izgalmasabb azonban, hogy Siddiqi mellesleg a forgótárcsás Wankel motor licenszjogait is birtokolja.

A Kamkorp egyik leányvállalata, a Frazer Nash még 2009-ben mutatta be a (képeinken látható) Namir tanulmányautót, amelynek négy kerekét négy különálló villanymotor hajtotta, a lítium-ion akkumulátorokat (amelyek említése annak idején a „soha nem fog elkészülni” szinonimája volt) egy 800 köbcentis Wankel-motor táplálta. Siddiqi nagyot álmodott: 370 LE rendszerteljesítmény, 3,5 másodperces sprint százra, 300 km/óra végsebesség és 1900 km hatótávolság szerepelt a Namir adattábláján.

A 'jövő' címszó alatt ennyi szerepel a jelenleg csupán márkaápolással foglalkozó Bristol honlapján. A sziluett nem hasonlít a Namirra

A ‘jövő’ címszó alatt ennyi szerepel a jelenleg csupán márkaápolással foglalkozó Bristol honlapján. A sziluett nem hasonlít a Namirra

A ‘jövő’ címszó alatt ennyi szerepel a jelenleg csupán márkaápolással foglalkozó Bristol honlapján. A sziluett nem hasonlít a Namirra


Ha ezek az adatok túlzóak is, a megvalósításhoz szükséges (elektromos) technológiák mára eljutottak arra a szintre, hogy akár megvalósíthatóak lennének – igaz, méregdrágán. Ezen a ponton lép be azonban a képbe a Bristol márka, amelyet 2011 áprilisában vásárolt meg Siddiqi, és amely jól csengő nevével képes lehetne meggyőzni néhány potenciális vásárlót, hogy komoly összegeket utaljanak át a Bristol városában működő márka számlájára.

A Frazer-Nash vezetői, bár megerősítették, hogy „feltett szándékuk” piacra dobni a tervezett autót, nem kommentálták annak esetleges formajegyeit. Annyit lehet csupán tudni, hogy a dizájnt külső stúdióra bízták – a 2009-es tanulmányautó az Italdesign munkája volt.

Legenda a partvonalon

A Bristol Cars márkát 1945-ben alapította a Frazer Nash márkát gyártó, illetve a BMW-t Angliába importáló AFN és a Bristol Aeroplane Company. A következő másfél évtizedben hathengeres BMW motorokkal, utána Chrysler V8-asokkal szerelt autók kis darabszámban, rendkívül magas színvonalon készültek. A vállalat, amely a brit autógyártásnak mindig is dédelgetett, ám meghatározónak soha nem tekinthető szereplője volt, 2011 márciusában csődöt jelentett, másfél hónappal később vásárolta meg a Kamkorp csoport.