Az Emberibb Parkolásért Mozgalom az alapvető jogok biztosához írt levélben arra kérte az ombudsmant, hogy az alkotmánybírósághoz fordulva töröltesse el a fizetőparkolási-rendszert szerintük alkotmányellenesen szabályozó törvényt és rendeletet, valamint a kerékbilincselést.
Mint fogalmaznak, a fizetőparkolási-rendszer gyakorlatilag betarthatatlan, pótdíjazás-orientált, terrorizálja az autósokat, a korrupció melegágya és hiányzik az ellenőrzés, a panaszok megoldása. Úgy vélik, a Budapesten most működő rendszernek semmi köze a környezetvédelemhez és a forgalomszabályzáshoz.
Az Empamo rámutat arra, hogy a díjak világviszonylatban is magasak, agresszívan büntetnek és helyeznek ki kerékbilincseket kórházak, rendelők közelében, még törvénytelenül is. Felhívják a figyelmet az aránytalanul magas pótdíjakra és az adatvédelmi problémákra.
Érdemes átolvasni, érdekes részleteket ismerhetünk meg a szabályokból.
A teljes levél
Tisztelt Alapvető Jogok Biztosa!
Tisztelt Dr. Szabó Máté Úr!
A fizetőparkolást szabályzó 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről, valamint a Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 30/2010. (VI. 4.) Főv. Kgy. rendelet, nem felelnek meg az 148/B/2005 Megsemmisítő A.B. határozatban kifogásoltaknak. Tisztelettel kérnénk az alábbi részletezett indoklásaink szerint kifogásainkat az Alkotmánybíróság elé terjeszteni.
A fizetővárakozási rendszer jelenlegi formája nem a forgalomszabályzást, hanem bevételi forrást szolgálja. Amit az alkotmánybíróság már szintén kifogásolt egyszer. A területek indokolatlanul terjednek, lakótelepi, és külvárosi családi házas övezetekben is. A díjak világviszonylatban is a legmagasabbak. A gyakorlatban az emberség teljes hiánya jellemzi a rendszert, sőt igen agresszívan büntetnek, kerékbilincselnek korházak, rendelők közelében, még törvénytelenül is. A visszaélések, csalások, pazarlások, aránytalan értékek végrehajtásának botrányaival napi szinten tele a sajtó. Az A.B. már a 25 szörös pótdíjazást is aránytalannak ítélte, miközben már 40 szereset számolnak fel, és még egyéb mondvacsinált költségekkel is terhelik az autósokat. Egyesületünk elektronikus levelezésére is napi rendszerességgel érkeznek a panaszos levelek. Észrevételeinket továbbítottuk már a Főpolgármester úrnak, a BKK igazgatójának, kerületi polgármestereknek. Általában semmi válasz, vagy tagadás a reakció!
Az Önök hivatala is sok esetben kifogásolta már a fent említett parkolási rendszer működését, aminek nagy részét szintén nem vették tudomásul illetékeseink.
Tisztelettel kérnénk hatálytalanítani a Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 30/2010. (VI. 4.) Főv. Kgy. rendeletet, valamint a 1988. évi I. törvényt a közúti közlekedésről.
Valamint kérjük hatálytalanítani a fővárosi kerületi önkormányzatok által alkotott fizető várakozási rendet szabályzó összes rendeletet. Mivel a 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről, az alábbiakban pirossal kiemelt részeknél határozottan kijelenti, hogy a fővárosban csak a fővárosi önkormányzat szabályozhatja rendeletben a fizető várakozást.
?1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről 15/A. § (1) Az állami tulajdonban álló terek, parkok és egyéb közterületek vonatkozásában a kormány rendeletében, a helyi önkormányzat (fővárosban: a fővárosi önkormányzat) tulajdonában álló helyi közutak, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, valamint terek, parkok és egyéb közterületek vonatkozásában a helyi önkormányzat (fővárosban: a fővárosi önkormányzat) rendeletében – forgalomszervezési, valamint a 13. § (2) bekezdésében meghatározott indokok alapján, az e törvényben meghatározott keretek között – kijelölhet olyan várakozási övezetet, illetve várakozási övezeten kívül eső olyan várakozó helyet (a továbbiakban együtt: várakozási terület), amelynek a három vagy annál több kerekű járművel történő, várakozási célú használatáért várakozási díjat kell fizetni (a továbbiakban: díjfizetési kötelezettség)? (4) A várakozási díj mértékét a helyi önkormányzat (fővárosban a fővárosi önkormányzat) rendeletében egy órára vonatkozó várakozási díjként határozza meg. A várakozási díj mértékének meghatározása során figyelemmel kell lenni a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyenértékűségére. A várakozási díjat úgy kell megállapítani, hogy legalább a ráfordításokra és a működéshez szükséges kiadásokra fedezetet biztosítson. A várakozási díj mértékét a várakozási terület jellemzői, így különösen: a várakozási terület településen belüli adottságai, infrastruktúra, különböző fizetési lehetőségek biztosítása, figyelembevételével kell meghatározni. 15/A. § (8) A helyi önkormányzat (fővárosban a fővárosi önkormányzat) rendeletében megállapíthatja a várakozási területen a díjköteles várakozás megengedett leghosszabb időtartamát, amely nem lehet egy óránál kevesebb.?
Indoklás: A fent említett rendelet illetve törvény, a közúti közlekedésben betarthatatlan, és ezáltal sérti az autót használók alkotmányos jogait, visszaélésre ad lehetőséget az üzemeltetőknek, és nem felel meg az Alkotmánybíróság 148/B/2005 számú megsemmisítő határozatában kifogásoltaknak az alább ismertetettek szerint:
30/2010. (VI. 4.) Főv. Kgy. rendelet kifogásai:
– 8. § (1) / a) A jegyváltásra nem ad időt. Amíg a parkolóóráig elmennek jegyet váltani az emberek, megpótdíjazzák őket, hiszen a jegyváltásra előírt ?haladéktalan? idő jogilag és gyakorlatilag értelmezhetetlen.
b) Ugyanez a ?haladéktalan? időmeghatározás a mobilfizetés esetében is értelmezhetetlen. Hiszen a mobilfizetés esetén is el kell menni a jegykiadó automatáig, mert csak ott van feltüntetve a körzetenként változó bejelentkező szám.
– 10. § (1) Lakossági várakozási hozzájárulást, 17. § (1) Lakossági behajtási-várakozási hozzájárulást szabályozza, és az a) pontban egy darab gépjárműre korlátozza. Ez a korlátozás sérti a területen lakók alapvető jogait, hiszen egy többgenerációs családban a XXI. században természetes lehet, hogy a szülők és a gyerekek is egy lakcímen több autót is kell használjanak. A várakozási övezeten belül lakók életminőségét, mozgásszabadságát, és munkavégzését alapvetően határozza meg az autótartás. Épp ezért a lakóhelyen való ingyenes várakozási lehetőség nem adható, hanem alapvető jog kell legyen, és sem kezelési költség, sem semmiféle költség felszámolása, darabszám korlátozása ne lehessen indokolt az engedély kiadásához.
– 48. § (3) Az érvényes jegy bemutatását 5 naptári napra korlátozza, ami nem életszerű, hiszen ha az autós épp nyaralási, vagy munkavégzési utazás előtt kapja az indokolatlan pótdíjazást, általában 5 napon belül nincs lehetősége a jegyet bemutatni. Ráadásul a ?? törvény az értesítő feladását 60 napon belül rendeli el. Honnan tudná a pótdíjazásról nem is értesült autós, hogy a jegyét 5 napon belül be kéne mutatnia. A szélvédőre helyezett értesítő csomag kézbesítése bizonytalan, és nem elfogadható, épp ezért az Ombudsman is kifogásolta.
Az értesítő feladására előírt 60 munkanap lenne az indokolt korlátozás ebben az esetben.
A parkolójegy bemutatás lehetőségének, vagy a mobiltelefonos parkolási díjfizetés igazolás bemutatás lehetőségének havonkénti egyszeri bemutatási lehetőség korlátozása, vagy a tartozáshoz igazított jóváírási feltétel, az üzemeltető részére visszaélési lehetőséget ad, a jogtalanul pótdíjazott autósnak meg sérti alapvető jogait. Hiszen az érvényes jegy akkor is érvényes, ha bármi okból havonta többször is indokolatlanul pótdíjazták!
– 6. számú melléklet a 30/2010. (VI. 4.) Főv. Kgy. rendelethez ?A parkolásüzemeltetési rendszer feltételei: III. Technikai feltételek: 1. Jegykiadó automaták: a) a várakozóhelyek 80%-ától 50 méteren belül elérhetőek,? A rendelet ebben az esetben nem határoz a maradék 20 %-os területről! A gyakorlatban ezen területeken akár kilométerekre is lehet az automata, ami szintén a betarthatatlanságra mutat, hiszen nem lehet ezekben az esetekben oda-vissza megtenni az utat pótdíjazás nélkül, és a díjat fizetni szándékozó autós nem is tudja, merre induljon el megváltani a jegyet, ha nincs látótávolságban automata.
– 30/2010. (VI. 4.) Főv. Kgy. rendelet továbbra sem szabályozza a vis maior esetét, illetve az orvosi vészhelyzet esetét, amit már az A:B. megsemmisítő határozata is alkotmányellenes mulasztásnak ítélt az alábbiakban:
„148/B/2005 Megsemmisítő A.B. határozat alkotmányellenesen mulasztja el a vis maior esetének szabályozását. Álláspontja értelmében ugyanis az Alkotmány 2. §(1) bekezdését sérti a díjfizetés alóli mentesség lehetőségének hiánya, amennyiben az üzemben tartó tőle független esemény miatt nem tudja elhagyni a várakozási övezetet. Ugyancsak a
jogállamiság elvébe ütközik az egészségügyi szükséghelyzet szabályozásának elmaradása, mivel ez azt eredményezi, hogy a vezetésre alkalmatlan állapotban lévő személyt szállító gépkocsi-használó egyidejűleg köteles megfizetni a várakozási díjat és orvosi ellátáshoz juttatni betegét.”
– Az övezethatárokon előfordulhat, hogy látótávolságban nem a várakozóhely szerinti jegyváltó automata van, és a 30/2010. (VI. 4.) Főv. Kgy. rendelet nem rendelkezik ezekben az esetekben a jegy elfogadásáról. Amit a 148/B/2005 Megsemmisítő A.B. határozat az alábbiak szerint reklamált: „Ugyanakkor az Ör.2. nem rendezi azt a helyzetet, amikor a gépkocsi használója az övezethatárokon elhelyezett, de nem a várakozási helyet üzemeltető cég automatájánál teljesíti díjfizetési kötelezettségét.”
– Az 148/B/2005 Megsemmisítő A.B. határozat az alábbiak szerint reklamálta, hogy a pótdíjazásban részt vevő eszközök nincsenek a mérésügyi törvény alapján hitelesítve.
A 30/2010. (VI. 4.) Főv. Kgy. rendelet ezt továbbra sem írja elő!
A.B: ?Az indítványozó aggályosnak tartja azt is, hogy a pótdíjazás, mint jogkövetkezmény alapvetően az időmúláshoz kötött. Ezért az üzemeltető társaság hiteles, azaz a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény, valamint annak végrehajtására kiadott kormányrendelet alapján hitelesített jegykiadó készülék, és adatrögzítő berendezés birtokában lehet csak abban a helyzetben, hogy ?joghatással járó mérést? tudjon
produkálni. Az önkormányzati jogalkotó tehát mulasztást követett el akkor, amikor nem írta elő az üzemelétetők számára hitelesített óraművek alkalmazásának kötelezettségét.?
– 48. § (4) A kerékbilincs alkalmazása, az elszállítás indokolatlan túlszankcionálás, és többszöri büntetés, akkor is, ha a kerékbilincselés költségeit szerelési költségnek keresztelik át. A gyakorlatban a várakozási övezetben ( 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól 41. § e/2. „Várakozási övezet (zóna)” 112/d. ábra ) is alkalmazzák a kerékbilincselést a várakozási díj nem fizetése esetén. Holott az 1999. évi LXIII. törvény a közterület-felügyeletről 20. § csak a védett, vagy korlátozott várakozási övezetben engedélyezi a kerékbilincselést. ?(6) Ha a korlátozott várakozási övezetben díjfizetés nélkül várakozó, a kiemelten védett, védett vagy korlátozott várakozási övezetben érvényes engedély nélkül elhelyezett, illetve a közterületen szabálytalanul elhelyezett jármű balesetveszélyt nem jelent, és a forgalmat nem akadályozza, rögzítésére – a jármű elszállításáig vagy további intézkedésig – a felügyelő kerékbilincset alkalmazhat.? A kresz, 1/1975. (II.
5.) KPM-BM együttes rendelet egyértelműen és határozottan megkülönbözteti, valamint külön táblával is jelzi a várakozási övezetet, és a korlátozott, vagy kiemelten védett várakozási övezetet.
„Várakozási övezet (zóna)” c) „Korlátozott várakozási övezet
112/d. ábra (61/a. ábra);
Tehát ezekben az esetekben, az átlagos fizetős övezetekben a kerékbilincselés jogtalan!
1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről kifogásai.
– 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről1 15/A. § A törvény a minimálisan fizetendő várakozási díjat 15, 30 percben határozza meg. Ebben az esetben ha valaki 5-10 percre várakozik, kénytelen akkor is 15 percre jegyet vásárolni, ami indokolatlan többletköltség, nem arányos az igénybe vett idővel, és jogtalan haszonhoz jutatatja az üzemeltetetőt. A d) pontban az aránytalanság még nagyobb, hiszen ott egész órára van meghatározva ez az összeg. (7) A minimálisan fizetendő várakozási díj az adott várakozási területen érvényes egy órai díj alapján számított, a) jegykiadó automatából váltott jegy, sorompóval biztosított parkoló esetén 15 percnek megfelelő összeg, b) mobiltelefonos parkolási díjfizetési rendszer használata esetén 15 percnek megfelelő összeg, kivéve, ha a díjfizetés leállítására irányuló kérés a díjfizetés megkezdése utáni első percben megtörténik, c) előre váltott és a gépjárművezető által érvényesített jegy esetén 30 percnek megfelelő összeg, d) kézi díjbeszedés esetén egy órának megfelelő összeg.
– 148/B/2005 Megsemmisítő A.B. határozat már a 25 szörös emelkedést is túlzónak találta, ami a jelen törvényben már negyvenszeres. Ráadásul a tisztelt parkolási cégek még mindenféle egyéb költségeket számolnak fel, például ügyviteli költség néven. Holott a 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről 15§ 3) hogy a várakozási díj és a pótdíj után késedelmi kamat nem követelhető. Amivel a törvényalkotónak az volt a szándéka, hogy a pótdíjon felül ne legyenek egyéb felszámolható költségek.
15/C. § „(2) A pótdíj összege a pótdíj kiszabásának napját követő 15 napon belüli befizetés esetén az adott napon belül díjköteles időszakra és további két órai várakozásra számított várakozási díj, 15 napon túli befizetés esetén az egy órai várakozási díj negyvenszerese.”
A.B: ?Ebben a konstrukcióban azonban értelmezhetetlen a díjkülönbözeten túl fizetendő pótdíj magánjogi karaktere, különös tekintettel annak az Ör.1. 28. § (3) és (4) bekezdése szerinti mértékére. Az Ör.1. szerinti, a díj huszonötszörösét kitevő mértékű pótdíj nem áll arányban a szolgáltatás értékével, feltűnően nagy értékkülönbözetet eredményez. Indokolása szerint az Ör. 17. § (1)?
– 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről1 9/D. §29 (3)31 A járművek helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánúton, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken történő várakozása a tulajdonos, illetve az Ötv. 9. § (5) bekezdésben meghatározott szolgáltató és a várakozási terület igénybevevője közötti polgári jogi jogviszonyt ír elő. Holott az 148/B/2005 Megsemmisítő A.B. határozat egyértelműen közjogi jogviszonyt következtet: ?Az indítványozók álláspontja szerint a parkolás a közterület közlekedési célú használatának minősül, és mint ilyen közjogi és nem magánjogi jogviszonyt keletkeztet a gépjármű használója, valamint a fővárosi önkormányzat között???. A díj- és pótdíjfizetési kötelezettség elmulasztásának konzekvenciáit ezért a közigazgatási jogviszony sajátosságaira tekintettel, a
közigazgatási eljárás keretei között kell levonni.?
Véleményünk szerint az ügyfélszolgálat jelenlegi reklamációs gyakorlata is aggályos és jogsértő. Hiszen első fokon az ügyfélszolgálaton az az alkalmazott bírálja el a reklamációt, aki a büntetésben anyagilag érdekelt üzemeltető alkalmazásában áll! Másodfokon a helyi jegyző szintén az üzemelést végző, és a bevételben érdekelt önkormányzat alkalmazottja.
A gyakorlati panaszok azt igazolják, hogy a jegyző rendszeresen visszadobja a panaszt a már egyszer rosszul ítélkező ügyfélszolgálatra. Indokolt lenne, az ítélőtáblához hasonlóan, a témában érdekelt civilekből, és jogi szakemberekből álló független bizottság felállítása, akik az ügyfélszolgálat által hibásan, vagy sehogy sem elbírált eseteket a bírósági eljárás előtt megvizsgálnák.
Adatvédelmi aggályosság!
A szélvédőre helyezett postai csekk feladásakor, a posta szabályzata szerint ki kell tölteni a nevet és címet! Azonban ezzel akaratunk ellenére is meg kell adjuk a parkolási üzemeltető cégnek a rendszámhoz tartozó adatainkat! Amiket amúgy csak akkor kérdezhetnének le törvényes keretek közt, ha a pótdíjat nem fizetnénk be, és az eljárás tovább fokozódna. Ebben az esetben módosítani kéne a postai szabályokat, hogy elfogadják a csekket akkor is, ha csak a rendszámot írják rá azonosítóként.
