|
Az elmúlt hónapokban számos vonalon indult spekuláció a hamarosan érkező P1 hajtásláncát illetően. A kettős üzemű hajtás biztosnak látszott, de sokáig mechanikus hibrid (KERS) hajtásláncot képzeltünk a nem evilági idomok mögé. Most azonban kiderült az igazság – és jól hangzik…
A középmotoros autó elsődleges erőforrása a márka 3,8 lilteres V8-asa lesz, amely jelen alkalmazásában 737 lóerőt és 720 Nm nyomatékot présel ki magából, szemben az MP4-12C fedélzetén mért 625 lóerővel és 601 Nm-rel. Ez önmagában is képes volna megalázó csapást mérni a világ legtöbb szupersportkocsijára, csakhogy a P1 alkotói ennél többre vágytak.
A nyolchengeres motorhoz új blokkot terveztek, és az öntvényben helyet szorítottak egy 179 lóerős villanymotornak. Ez 1/perc fordulatszámtól 260 Nm forgatónyomatékot biztosít, így a komplett hajtáslánc 916 lóerőre és 900 Nm-re képes.
A váltó elé beépített villanymotor számos előnyt hordoz. Felgyorsítja például a gázreakciót, de a váltásokat is, hiszen az elektromos motorral könnyedén, precízen és villámgyorsan szimulálható a fordulatszám-harmonizációhoz szükséges gázfröccs.
A McLaren saját fejlesztésű hibrid rendszere az energiatárolás helyett a robbanásszerű teljesítménynövelést részesíti előnyben: az egyenes vonalú gyorsítást támogató IPAS (Instant Power Assist System, azaz azonnali teljesítmény-rásegítési rendszer) minden méricskélés nélkül a hajtásláncra zúdítja a villanymotor teljes teljesítményét. Ennek támogatására speciális, különlegesen nagy energiasűrűségű akkumulátorcsomagot építettek be, közvetlenül a szénszálas vázba.
A regeneratív, illetve a benzinmotorról táplált töltés mellett hálózatra is köthető a P1 nagy teljesítményű hűtőrendszerrel temperált akkuja: a folyamat kettő órát vesz igénybe. Noha az autót egyértelműen nem erre tervezték, a nagy kapacitású, de könnyű (96 kg) akkumulátorcsomag némi emissziómentes autonómiával is felruházza a járművet: a P1 több mint 10 kilométert képes megtenni lekapcsolt benzinmotorral.
Ez arra jó, hogy a tehetős tulajdonosok csendben és békében jussanak el belvárosi irodájukig, ha viszont kiszabadultak a mókuskerékből, és odacsapnak a lovak közé, előtérbe került a P1 másik hatásfok-növelő rendszere. A Forma 1-ből ismerős DRS (Drag Reduction System, közegellenállást mérséklő rendszer) a kormányon elhelyezett nyomógombbal aktiválható, és a hátsó szárny profilját módosítva 23 százalékkal csökkenti a légellenállást. A rendszer természetesen valamelyest instabillá teszi az autót, ezért kizárólag addig üzemel, amíg a vezető el nem engedi a nyomógombot, vagy rá nem lép a fékpedálra.
Hogy a P1 dinamikát és végsebességet fokozó, ötletes rendszerei milyen számadatok elérését teszik lehetővé – azaz mennyivel is megy, és hogy gyorsul az autó -, kiderül márciusban, a Genfi Autószalonon