Miután Amerikában a hibridek kapcsán merültek fel kifogások a károsanyag-kibocsátásra és üzemanyag-fogyasztásra vonatkozó, hatályos mérési normákkal kapcsolatban, most Európában indult vizsgálat – ezúttal azonban nem a hatóság alkalmatlansága, hanem a gyártók etikátlansága áll célkeresztben.

Kifejezetten a vizsgára preparált autókat vizsgáltatnak be a gyártók, állítja egy Uniós ellenőrzés. A fogyasztáskülönbség meghaladhatja a 10 százalékot.
Kifejezetten a vizsgára preparált autókat vizsgáltatnak be a gyártók, állítja egy Uniós ellenőrzés. A fogyasztáskülönbség meghaladhatja a 10 százalékot.

Kifejezetten a vizsgára preparált autókat vizsgáltatnak be a gyártók, állítja egy Uniós ellenőrzés. A fogyasztáskülönbség meghaladhatja a 10 százalékot.

Kifejezetten a vizsgára preparált autókat vizsgáltatnak be a gyártók, állítja egy Uniós ellenőrzés. A fogyasztáskülönbség meghaladhatja a 10 százalékot.


Az Európai Bizottság által közzétett jelentés szerint a gyárak igazságtalanul preparált autókat küldenek a szabványos fogyasztási mérésekre. A jogtalan előnyszerzés az eleve üzemmeleg hajtáslánctól a karosszéria réseinek leragasztásáig, a kisebb méretű, ezért csekélyebb gördülési ellenállást jelentő abroncsok felszerelésétől a csordultig töltött akkumulátorig terjed.

A Bizottság munkatársainak az is feltűnt, hogy a gyártók előszeretettel vizsgáltatják be típusaikat egy adott, spanyolországi létesítményben, amelynek környezeti és domborzati paraméterei különösen kedveznek egy adott méréstípusnak.

Ebben persze nem mindig csak az autógyárak a ludasak. Míg például a jogszabály azt előírja, hogy a vizsgálatokat oda-vissza el kell végezni, azt állítólag nem kötik ki konkrétan, hogy mindkét irányba ugyanazon az útszakaszon kell végighaladnia az autónak. Így előfordulhat, hogy egy tesztet a törvény betűjének megfelelő módon végeznek ugyan el, mégsem ad hiteles képet a jármű képességeiről.

Azt gondolnánk, a vásárlók egy ilyen hír hallatán kiegyenesített kaszával rohanják le a gyártókat, erről azonban szó sincs. Azokon a piacokon ugyanis, ahol a szabványos üzemanyag-fogyasztás és károsanyag-kibocsátás alapján határozzák meg az autókat sújtó adóterheket, minden érintettnek érdeke, hogy minél alacsonyabbak legyenek a számok – még ha azok köszönő viszonyban sincsenek a valósággal.

(képünk illusztráció; a vizsgálat során a Bizottság egyetlen konkrét autógyártót sem marasztalt el név szerint)