Autószalon helyett a milánói bútorkiállításon mutatta be új fantáziamodelljét a Renault. A szerelmet megtestesítő DeZir, a páros életet jelképező Captur, a családalapításhoz kötődő R-Space és a munka világába csatlakozó Frendzy után a Twin’z a játék megnyilvánulási formája – a Renault által hat szakaszra osztott emberi életciklusból már csak a bölcsesség van hátra, ám addig is, amíg azt bemutatják, foglalkozzunk az aktuális tanulmánnyal!
A Twin’z teljes egészében a brit dizájner, Ross Lovegrove alkotása, a Renault formatervezői gyakorlatilag csupán az autóvá formálásában (lámpák, lökhárítók és egyéb unalmas kötelező elemek elhelyezésében) vállaltak szerepet. Ihletadóként mégsem lehet elvitatni a Renault jelentőségét, olyan, ma már legendás kisautói köszönnek vissza a hátsókerék-hajtású városi négyajtósban, mint a Renault 5 vagy az első generációs Twingo.
A Twin’z mindössze 3,62 méteres hossza ellenére tágas (2495 mm tengelytáv) és jól belakható, hiszen padlóját semmi nem tagolja: a motor hátul, az akkumulátorok a padló alatt kaptak helyet, az ajtók pedig kétfelé nyílnak, mégpedig motorosan.
Környezetbarát és sportos: a 980 kilós autót egy 68 lóerős elektromos farmotor hajtja, végsebessége 130 km/óra, hatótávolsága 160 km.
A dinamika záloga a 226 Nm nyomaték, a hátsókerék-hajtás, a kettős keresztlengőkaros hátsó felfüggesztés, az állítható Öhlins lengéscsillapítók, és a csővázra épülő szénszálas karosszéria.
Lovegrove egészen különös módon használta fel a kerekek, a lámpák körformáját: a 3D-s nyomtatóval létrehozott küllők koralltelepként nőnek ki a kerékagyból, a fényszóró bordázata az emberi szem íriszét idézi
Az üvegtetőt és a hátfalat dinamikusan aktiválható LED-ek borítják. Ez nem csak izgalmas, de praktikus is: a fékpedál érintése például piros fénylavinát indít be a hátfalon.
Minimalista a beltér: hosszanti, mart vályúkba ültetett fényforrások, a lehető legkevesebb anyagból építkező ülések, műszerfal helyett egyetlen táblagép.
