A huszadik század utolsó harmadának meghatározó autóipari stíluseleme volt az ék alakú karosszéria. A Lamborghini Countach, a W8 Vector, a Cizeta és jó néhány, csak tanulmány szintjéig jutott modell (mindenekelőtt a Bertone Nuccio) emlékeztet erre az irányzatra, amelyet többszörösen meghaladott az idő. A jelek szerint mégis volt létjogosultsága az ék alaknak, hiszen most egy olyan fiatal dizájner nyúlt vissza a háromszög profilú karosszériához, aki csak történelemkönyvekből emlékezhetett rá.
A Ganador („nyertes”) alkotója, egy bizonyos Mohammed Husszein Amini Jekta rendkívül egyszerű formákból építkezik. Az autó sziluettjének hosszanti felezővonalában markáns törés húzódik végig, alatta és felette eltérő árnyalatú felületek mutatnak tükörképet egymásnak, enyhítve a forma eredendő farnehéz voltát. Ugyanezt a célt szolgálja az is, hogy az autó tömege az utasfülke mögött felül beszűkül, lent ellenben kiteljesedik.
Az emberöltővel ezelőtti sziluettet hatásosan elegyítette a Lamborghini kortárs stíluselemeivel a tervező, a kristálylapokra emlékeztető, tört felületek és az ötszögletű légbeömlők az Aventador formai megoldásait idézik. Ezek körvonala a faron is megjelenik, mégpedig a lámpatestek helyén tátongó üregekben; ezeket mélyre nyúló pálcák végére szerelt LED-fények töltik ki, „mintha egy vadállat barlangja mélyéről vizslatna pennünket parázsló tekintettel.” – teszi hozzá Jekta.
