Bár a vadállomány az állam tulajdona, a vadásztársaságok felelőssége távol tartani az állatokat a magánföldektől és közutaktól – mutat rá a K&H Biztosító közleménye. Az autópályák mentén kerítéssel kell védekezni, emellett táblák is jelzik azokat a helyeket, ahol az állatok felbukkanására lehet számítani.
Ha valaki vaddal ütközik annak ellenére, hogy betartotta a közlekedési szabályokat, és az úton nem volt kihelyezve vadveszélyre figyelmeztető tábla, akkor nem tekinthető hibásnak a balesetért. Az autóban keletkező kárt a casco biztosítása terhére tudja rendezni – ha van ilyen.
Érdemes ilyenkor annak utánajárni, hogy az adott területet melyik vadásztársaság birtokolja, és a vétlen sofőr kártérítést kérhet tőlük. Ha autópályán történt a baleset, és az út mellett sérült kerítéselemet látunk, felmerülhet az autópálya-kezelő felelőssége is az ügyben, az autópálya melletti vadkerítés rendben tartása ugyanis az ő feladata.
Baleset esetén célszerű rendőrt hívni, aki a nyomokat rögzíti. Ezt még akkor is hasznos megtenni, ha személyi sérülés nem történt, hiszen a későbbi, esetleges vitás ügyekben fontos szerepet játszhat a rendőri szakvélemény. Ha azonban a sofőr nem bizonyult eléggé körültekintőnek, saját zsebből kell megtérítenie a vadkárt, ami akár több millió forint is lehet.
A vadgázolás ebben az esetben hosszú jogi huzavonát von maga után, hiszen mindkét fél igyekszik bizonyítani ártatlanságát, valamint próbálja behajtani a másikon keletkezett kárát. Ha az autóban utazó utasok megsérülnek, a kötelező gépjármű-felelősség biztosítás alapján a biztosítók megtérítik az őket érő kárt, mint a munkából való kiesés, ápolás vagy gondozás költségei.
