Nyolc hónapnyi munka van abban a fenyegető megjelenésű Continental GT-ben, amelyet egy konkrét felkérésre tervezett meg és keltett életre a bolgár tuningvilág prominens csapata, a Vilmer.
Fotó megosztása:
Fotó megosztása:
Fotó megosztása:
Fotó megosztása:
Fotó megosztása:
Fotó megosztása:
Fotó megosztása:
Fotó megosztása:
Fotó megosztása:
Fotó megosztása:
Fotó megosztása:
Fotó megosztása:
Fotó megosztása:
Fotó megosztása:
Fotó megosztása:
Fotó megosztása:
Fotó megosztása:
Fotó megosztása:
Fotó megosztása:
Fotó megosztása:
Fotó megosztása:
Fotó megosztása:
Fotó megosztása:
Fotó megosztása:
Fotó megosztása:
Fotó megosztása:
Fotó megosztása:
Fotó megosztása:
Fotó megosztása:
Fotó megosztása:
Fotó megosztása:
Fotó megosztása:
Fotó megosztása:
Fotó megosztása:
Fotó megosztása:
Fotó megosztása:
Fotó megosztása:
Fotó megosztása:
Fotó megosztása:
Fotó megosztása:
Fotó megosztása:
Fotó megosztása:
Fotó megosztása:
Fotó megosztása:
Fotó megosztása:
A karosszériát elöl 50, hátul 80 mm-rel szélesített kerékdobok, hasonlóan terebélyes küszöbök és vészjósló lökhárítók egészítik ki. Szénszálas kompozitból készült az autó aerodinamikai csomagja, beleértve a hátsó szárnyat. Új a tükörház és a fényszórókeret. A sötét lovag hangulatát feketére fényezett felnik teszik teljessé.
Az utastérben a külső megoldásokkal harmonizáló színeket (értsd: fekete) és anyagokat alkalmaztak; Alcantra, bőr és tollmintázatú fa uralja a belteret.
A mogorva külsőhöz csak nem hagyhatták érintetlenül a gyári állapotában csupán 560 lóerős, 312 km/óra végsebességet lehetővé tevő hajtásláncot (első generációs Conti GT-ről volt szó).
A vilmerizált Bentley 660 lóerős, nyomatéka 650 Nm-ről 780-ra ugrott, a végsebesség pedig eléri a 325 km/órát, ami rendkívül fontos egy olyan országban, ahol (legalábbis tíz évvel ezelőtt még így volt) balra nagy ívben rá lehet kanyarodni az autópályákra.