Szabó Máté közleménye szerint sérül a tulajdonhoz való jog és a jogbiztonság akkor, amikor a biztosító a kártérítés áfával növelt összegét csak akkor térítheti meg, ha a bemutatott számla tartalmazza a jármű helyreállításához szükséges munkák megnevezését, anyagköltségét és munkadíját, valamint ha a számla megfelel a számviteli törvény előírásainak.
Az állampolgári jogok biztosa közölte: a polgári jog alapján a kárért felelős személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha pedig ez nem lehetséges, köteles megtéríteni a károsult vagyoni és nem vagyoni kárát. Ha azonban a károsult maga javítja meg kocsiját, csak a javítás nettó összegére jogosult, mert a saját munkájáról nem tud számlát adni.
Problémásnak tartja azt is Szabó, miszerint a törvény a tulajdonost arra kötelezi, hogy sérült járművét külső vállalkozással javíttassa meg. ellenkező esetben ugyanis nem kaphatja meg a kártérítés áfával növelt összegét. A polgári jog szabályai szerint a károsultnak meg kell téríteni a károkozás folytán felmerült valamennyi kárát, függetlenül attól, hogy hol és milyen módon javíttatja meg a járművét, illetve megjavíttatja-e egyáltalán – olvasható az ombudsman közleményében.
Szintén ellentétes a polgári jogi kártérítési alapelveivel, hogy a kártérítési összeget csak meghatározott célra lehet fordítani. A biztos jelezte azt is, hogy a kárt nem csak a szerviz által kiállított tételes számlával kellene igazoltnak tekinteni, hanem igazságügyi szakértői vélemény alapján is.
Szabó szerint ugyan fontos gazdaságpolitikai érdek a gazdaság fehérítése, ugyanakkor, ez nem alapozhatja meg a tulajdonhoz való jog korlátozását, ezért felkérte Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert a jogszabály ennek megfelelő módosítására.
