Ahelyett, hogy egyszerre öntené ránk az egészet, az Opel cseppekben adagolja a megújuló középkategóriás Insignia részleteit. Most a zászlóshajó, a 325 lóerős OPC van soron. Az optikai változások részben igazodnak a család ráncfelvarrásához, részben hozzák a kötelező sportos stílusjegyeket.
Ilyenek az első lökhárítóból kiinduló „szemfogak” vagy az azokra rímelő kipufogóvégződések. Ez persze csupán körítés, fontosabb, amit a műszaki tartalommal műveltek.
A mérnökök alaposan átdolgozták a sportmodell futóművét. A komponensek mintegy hatvan százaléka új – ahogy egyébként a többi Insigniánál is. Javították a rezgés- és zajcsillapítást, áthangolták az ESP-t, amely így finomabban reagál számos menethelyzetre, különösen az alulkormányzottságra. A FlexRide adaptív lengéscsillapítást is módosították, az OPC-beállításokkal közvetlenebbül követi vezetője utasításait az autó.
Az Insignia OPC szokásához híven Haldex-kuplungos összkerékhajtáson és elektronikus differenciálzáron keresztül viszi aszfaltra a motor teljesítményét. Százra a szedán 6,0, a kombi 6,3 mp alatt gyorsul, a végsebesség mindkét variáns esetében 250 km/óra. Ez azonban csak az automata kivitelre érvényes: kézi váltóval megrendelhető korlátozás nélkül is az autó, ilyenkor a szedán 270, a kombi 265 km/óránál hagyja abba a száguldást. Ekkora tempóhoz komoly fékek dukálnak, az OPC a Brembótól vásárolta az Insignia rendszerét.
A sportos menetdinamika az utastérben is tükröződik. Recaro ülések, OPC-váltógomb valamint vadonatúj műszeregység és középkonzoli kijelző teremt paprikás hangulatot. A vezető az alapvető adatok mellett olyan paramétereket is lehívhat a külön megrendelhető, 8 colos monitorra, mint az olajnyomás, az olajhőmérséklet, az akkumulátor töltöttségi állapota, a fojtószelep állása, a fékerő vagy a oldalgyorsulás mértéke – mindezt akár a fűthető kormány elengedése nélkül.
Szerző: Svékus Gergő
