A kiírás szerint a kameráknak alkalmasaknak kell lenniük többek között sebességmérésre, rendszámfelismerésre, forgalomtorlódás észlelésére. A kamerák ezen kívül ki tudnak szűrni olyan szabálytalanságokat is, mint például a záróvonal átlépése, a behajtási tilalom megszegése, a leállósáv szabálytalan használata, a biztonsági öv használatának elmulasztása, illetve a közlekedési lámpák jelzéseinek figyelmen kívül hagyása.
Egy közlekedésfejlesztéssel foglalkozó állami tisztviselő szerint a rendőrség ennyi kamerával olyan hatást érhet el, mintha folyamatosan fokozott ellenőrzést tartana. Korábban több szakértő is „csillagháborús tervként” beszélt a koncepcióról. Ebben összesen 500 készülék szerepel, 165 mobil traffipax, illetve az említett 365 multifunkciós szerkezet. Jelenleg 154 sebesség-ellenőrző berendezést működtetnek országszerte.
Mit gondoltok? Tényleg baleset-megelőzésről van szó? Vagy esetleg a bírságból származó bevételek növelése a cél.
A döntéshez egy-két segítség: Korábban rámutattunk, hogy nem a sebességhatár átlépése okozza a baleseteket.
De az is kiderült a rendőrség adataiból, hogy nem ott mérik az autók sebességét, ahol egyébként sok a baleset.
2012 negyedik negyedévében a balesetek 30%-a eredt gyorshajtásból, ám ebből csupán 9% az abszolút gyorshajtás, 21% a „sebesség nem megfelelő megválasztása”, vagyis a relatív gyorshajtás. Amikor havon 50-el lecsúszik az útról az autós, vagy túl gyorsan ment a kanyarban, túl későn fékezett a zebra előtt, túl nagy tempóval érkezett a kereszteződésbe – ezek egyike ellen sem véd a traffipax. Viszont tavaly főként a fotók nyomán kiszabott bírságokból 16 milliárdos bevételre tett szert az állam.
(Forrás: Index)
