„A járműflotta jövőbeni összeállításában a legfontosabb szempont a széndioxid-kibocsátásra vonatkozó szabályozás lesz” – állapítja meg a tanulmány. A tudósok abból indultak ki, hogy 2020-tól kilométerenként 95 gramm, 2030-tól 70 gramm és 2045-től 45 gramm lesz a széndioxid-kibocsátás felső határértéke az EU-ban. Már az első határérték teljesítéséhez is magas minőségű üzemanyaggal hajtott, optimalizált modern motorral rendelkező és könnyű szerkezeti anyagokból készített járművekre lesz szükség.
„Mostanában kezdenek számottevő piaci részesedésre szert tenni a hagyományos belsőégésű motorral és elektromos hajtással egyaránt rendelkező hibrid járművek” – mutatnak rá a tanulmány szerzői. A széndioxid-kibocsátási célok teljesítéséhez azonban a jelenleginél jóval nagyobb hatótávval rendelkező és fejlettebb hibrid technológiát képviselő járművekre lesz szükség. „Az uniós normák szigorodása az elektromos hajtás részarányának növekedését vonja maga után a járműflottában” – jelzi a tanulmány.
Az elektromos hajtás elterjesztésében azonban még hosszú ideig a benzin- vagy dízelmotorral is rendelkező hibrid járművek játsszák majd a főszerepet. „A tisztán elektromos hajtású járművek sokak igényeit nem tudják kielégíteni, a többség számára megfizethetetlenül drágák maradnak, ezért még hosszú ideig csak speciális feladatköröket töltenek majd be.” A tanulmány előrejelzése szerint még 2040-ben is az új autóknak 85 százaléka, a forgalomban lévő gépjármű állománynak pedig 95 százalékra rendelkezik majd belsőégésű motorral.
A modern üzemanyag-takarékos technológia drága. A magas beszerzési költséget a felhasználók számára a fogyasztásban jelentkező megtakarítás egyelőre nem fogja tudni ellentételezni. „A kiinduló feltételeket figyelembe véve az elkövetkező 30 évben a többletköltség járműkategóriák szerint 22 és 30 százalék között alakulhat” – jelzi a DLR tanulmánya.
Az állami adóbevételek az egyre alacsonyabb benzin- és dízelfogyasztás miatt csökkenni fognak, és 2040-re már több mint 50 százalékkal maradnak majd el majd a mostanitól. Összességében 2010 és 2040 között 300 milliárd euró adóbevétel-kieséssel kell számolni (Németországban). A tanulmány azonban megállapítja, hogy az üzemanyag után kieső adóbevételeket más területen jelentkező többletbevétel ellentételezi majd.
Az ásványolaj-ipari ágazat számára különösen fontos az MWV megbízásából készült tanulmány megállapítása, amely szerint a fosszilis energiahordozóknak a belátható jövőben még fontos szerepük lesz az egyéni független mobilitásban. „A személygépkocsikat még huzamos ideig az olajra és áramra támaszkodó intelligens energiamix hajtja majd” – mutatott rá Klaus Picard, az MWV vezérigazgatója.
Az olaj a tanulmány megállapítása szerint kulcsfontosságú szerepet játszik majd az elkövetkező évtizedekben a haszongépjárművek hajtásában, valamint a légi és a vízi közlekedésben is.
(Forrás: MTI)
