A közúti közlekedésről szóló törvény 2012 áprilisa óta valóban arról rendelkezik, hogy ha az ellenőrzés során nem lehet azonosítani a szabályszegőt, a szabályszegést pedig felvételen sem rögzítették, akkor bírságot automatikusan a gépjármű forgalmi rendszáma alapján megállapított üzembentartóval szemben kell kiszabni.
Szabó Máté ombudsman a módosítás indokairól magyarázatot kért a belügyminisztertől, aki a szabályok alkotmányossága mellett azzal érvelt, hogy a kiemelt három szabályszegés esetében nem szükségszerű előfeltétel a dokumentálás. E szerint a hivatalos értesítés átvételét követően az üzembentartónak lehetősége van vitatni a közigazgatási bírság kiszabását, vagy a megfizetését is mellőzheti anélkül, hogy végrehajtási eljárás indulna. „A miniszter kiemelte, hogy ezekben az esetekben közigazgatási hatósági eljárás indul, amelynek keretében valamennyi garanciális rendelkezés érvényesül” – írta az ombudsman.
Szabó Máté szerint „mind közigazgatási hatósági eljárásban, mind pedig szabálysértési eljárásban a jogállamiság garanciája, hogy a hatóság a jogsértés tényét hitelt érdemlően bizonyítsa.” Mivel nem feltétlenül az eljárás alá vont üzembentartó követte el a szabályszegést, esetében az érdemi védekezési lehetőséget az eljárás során hozzáférhető fényképes dokumentáció segíti elő.
„A jogállamiság elve és a tisztességes eljárás azt követeli meg, hogy objektív felelősség keretében csak megfelelő bizonyítékok alapján lehessen megbírságolni a gépjármű üzembentartóját” – írta az ombudsman, aki a belügyminisztertől kérte a közúti közlekedési törvény módosításának olyan kezdeményezését, amely az eljárás alá vont üzembentartó számára egyértelműen biztosítja a szükséges eljárási garanciákat.
