Emberjogi vétségek miatt vizsgálják a Mercedest

A Mercedes-Benz argentínai gyárának 22 egykori dolgozója, illetve hozzátartozóik azzal vádolják a német céget, hogy vezetői együttműködtek az argentin katonai diktatúrával az 1976 és 1983 között zajló „piszkos háború” alatt. A vállalat volt munkatársai azt állítják, hogy a Mercedes-Benz Buenos Aires mellett található González Catán-i üzemének vezetősége segített az ellenállók és a szakszervezeti agitátorok azonosításában, kiadásában, és nem tett semmit a rendőri erőszak, az önkényes letartóztatások, a kínzások és az eltűnések ellen.

Argentínában egyes becslések szerint csaknem kilencezren, míg más források szerint mintegy 30 ezren tűntek el a „piszkos háború” alatt. Az eltűnésekkel és a feltételezett gyilkosságokkal párhuzamosan hatalmas vita zajlott a bérekről és a munkakörülményekről a gyár 4500 – az argentin körülményekhez képest jól fizetett – dolgozója és a vezetőség között.

A 21 argentin és egy chilei panaszos a kínzás áldozatainak védelméről szóló jogszabály, illetve a külföldiek ellen elkövetett nemzetközi jogi bűncselekmények egyesült államokbeli kivizsgálását lehetővé tevő törvény alapján követel kártérítést a Mercedes anyavállalatától a kaliforniai szövetségi bíróság előtt.A legfelsőbb bíróság 2014 júniusáig hozhat ítéletet arról, jogában áll-e dönteni a szövetségi bíróságnak az Argentínában elkövetett bűncselekményekről. Korábban egy San Franciscó-i fellebbviteli bíróság helyt adott a panaszosok kérelmének, és engedélyezte a per amerikai szövetségi bíróság előtti megtárgyalását.

A nagyvállalatoknak, bankoknak és Barack Obama kormányának támogatását élvező Daimler azt hangoztatja, hogy „semmilyen kapcsolatban nem áll az Egyesült Államokkal.” A Chrysler amerikai autógyártó cégben 2007-ig jelentős részesedéssel bíró Daimler AG arra hivatkozik, hogy az ügyhöz kapcsolódó tanúk és dokumentumok nem találhatók az Egyesült Államok területén.

A többségében konzervatív legfelsőbb bíróság idén már másodszor dönt nemzetközi jogi kihágásokkal vádolt külföldi cégek amerikai hatóságok előtti elszámoltathatósága ügyében. A testület tavasszal 12 nigériai panaszos beadványát utasította el, akik a holland-brit tulajdonú Shell csoportot akarták amerikai területen felelősségre vonni a Nigériában elkövetett állítólagos jogsértések miatt.

(Forrás: MTI)