Itt a vége, az autógyártók bezárhatják a kutatás-fejlesztési részlegeket, a tervezőmérnököknek nem kell többet ceruzát hegyezni és több liter kávétól remegő kézzel a tervezőasztal fölé görnyedni, a tökéletes autó megszületett. A német fenegyerek és a francia, kényelmesen elegáns hölgy szerelemgyermeke lett, mégpedig szerintem a legszebb, amit valaha mérnökök a világra álmodtak, már ha lehet ilyet mondani.
Íme a Porsche Citroën 911DS!
A vizuális kommunikációval foglalkozó Brandpowder stúdió olvasztotta egybe a Porsche 911-es modellt a Citroën DS-sel, és úgy érzem, hogy egyik márka részéről sem merülhet fel a tiszteletlenség vagy a vérlázítás fogalma, hiszen a világ két rendkívül népszerű autójáról van szó, amikről mindenki csak szuperlatívuszokban beszél.
A német sportautó 50 éve alatt mintegy 820 ezer darabot értékesítettek, míg a DS-ből 1955 és ’75 között közel 1,5 millió példány talált gazdára világszerte, ebből csak Franciaországban 1,3 millió.
De térjünk vissza a házasított 911DS-re, amiből a készítőknek sikerülhet egy tökéletesen működő, négyajtós sportautót készíteniük. A német-francia hibridben a Porsche eredeti léghűtéses rendszere helyett vízzel tervezik megoldani a 260 lóerős, turbós motor hűtését, ami hátul kap helyet, az 1955-ös Citroën gömbölyded puttonyában.
A jármű megfelelő stabilitása és kezelhetősége érdekében széles és nem túl peres abroncsokat kap, a karosszériát pedig számos ponton megerősítik. Rengeteg technikai kihívással kellett megküzdenie a Brandpowdernek a tervezés során, hiszen a 3,0 literes Porsche erőforrás nem éppen a DS motorterére van méretezve, valahogy be kell férnie. Úgy gondolják, ha a hátsó üléssort 25 centivel előrébb hozzák, a motort pedig picit elforgatják, menni fog a dolog.
A cég nagyon reméli, hogy amikor elkészülnek az egyelőre csak rajzokon, és számítógép által készített képeken létező autóval, nem fognak ellenérzést kiváltani a két márka rajongóiból, hanem a nagy múlttal rendelkező, igényes európai autóipar metaforájaként tekintenek majd rá.
A Citroën DS 1955-ben mutatkozott be a Párizsi Autószalonon, és annyira megtetszett a közönségnek, hogy az első napon 12 000 megrendelés futott be a modellre. Futurisztikus kinézete, áramvonalassága, és a korban egyedülálló hidropneumatikus (folyadékközvetítéses) felfüggesztése tette ismertté.
Különleges megoldásai közé tartozott az első teljesen műanyagból készült műszerfal, üvegszálas műanyag kabintető, alumínium motorháztető, hidraulikus vezérlésű sebességváltó, az autó süllyedését kompenzáló és a későbbiekben kanyarkövető fényszórók. Húsz éves pályafutása vége felé az egyik első szériaautó lett, melyben a karburátort elektronikus befecskendezésre cserélték.
A Porsche 911 a szintén farmotoros Volkswagen Bogáron alapul. 1998-ig, a 996-os kóddal jelzett verzió megjelenéséig léghűtéses volt. A modell alapvető koncepciója változatlan maradt az 1963-as bemutató óta. 1963-ban, a 911 bevezetésével kezdte el a márka a hathengeres, karburátoros boxermotor első változatának gyártását. Ez volt az első motor, amelyet szerelőszalagon állítottak össze.
Az egyik legsikeresebb versenyautó a világon, számtalan sorozatban indították. 1979-ben a 911-esből fejlesztett 935-ös, a Le Mans-i 24 órás versenyben is diadalmaskodni tudott. Az 1999-es „Az Évszázad Autója” szavazáson az ötödik helyen végzett. Az 1953-tól készülő Chevrolet Corvette után a világ második leghosszabb ideje gyártásban lévő sportautója.