Fél arasznyival, 11,4 centiméterrel nyújtotta meg egy észak-amerikai ügyfele számára a balkormányos Jaguar E-type modellt a brit Classic Motor Cars. Az 1968-ból származó, 4,2 literes motorral szerelt, első szériás autót eleve az amerikai piacra gyártották.
A felújítás célja nem csupán a helyreállítás volt: a megrendelő, bizonyos Paul Branstad hosszú távú autós kirándulásaira szerette volna használni az autót, amire az eredeti modell két ok miatt nem volt alkalmas: csomagtere apró, utastere pedig szűk volt.
Utóbbit orvosolták a tengelytáv tekintélyes megtoldásával; az ügyfél és a kivitelező egybehangzó véleménye szerint így vált tökéletessé az E-type. Innen kapta a Toyotától kölcsönzött nevét, a Kaizent (azaz „a folyamatos fejlesztés szükségességének megértése, és a változtatások haladéktalan kivitelezése”) is az autó.
Ha csak a helykínálathoz ragaszkodott volna a kliens, vehetett volna egy harmadik generációs, V12-es motorral szerelt E-type-ot, ám annak eltérő arányai (pontosan kétszer ennyivel volt nagyobb a tengelytáv) és orrnehéz karaktere miatt ez nem volt járható út.
Az átalakítás során a tetőlemezt 32 mm-el magasabbra húzták, a padlólemezt pedig kimélyítették, hogy elférjen alatta egy 80 literes benzintartály, valamint az eredetinél szélesebb abroncsokkal szerelt pótkerék.
Ami a csomagtér kapacitását illeti, sajátos áthidaló megoldást választottak: levágták két E-type farát, összeforgatva összehegesztették, és úgy akasztották a kupé mögé. Mivel a vonóhorog nem valami hiteles látvány egy E-type-on, leszerelhető kivitelt választottak.
Ennek csatlakozó aljzatát a tolatólámpa mögé rejtették, így használaton kívül egyáltalán nem látszik az átalakítás, viszont két mozdulattal bármikor helyére illeszthető a vonóhorog, és folytatódhat a nagy utazás.
