A tapasztalatok szerint még mindig nehéz érvényesíteni az adott útszakasz kezelőjénél a kártérítési igényeket. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) szerint továbbra sem késő megkötni egy kátyúbiztosítást.
A káresemény megtörténtét a kárigénylőnek kell igazolnia, a táblázatból kiolvasható, hova kell fordulni. Ha a bizonyítás nem egyértelmű, az adott útszakasz kezelője visszautasíthatja a kártérítést, becslések szerint az igények 40-50 százalékának így végzi. Ennek esélyét a következő lépésekkel csökkenthetjük:
– Készítsünk fényképet a kátyúról és a sérülésről is, emellett ne feledkezzünk meg róla, hogy a helyszín is beazonosítható legyen a képeken!
– Komolyabb kár esetén ragaszkodjunk a rendőri jegyzőkönyvhöz, egyéb esetekben a helyszínen tartózkodók közül próbáljunk tanúkat szerezni.
– A fényképekre célszerű a méretek érzékeltetésére egyértelműen beazonosítható tárgyakat (gyufásdoboz, golyóstoll stb.) helyezni, természetesen ideális esetben mérőszalag is kéznél lehet.
A beazonosíthatóság hiánya mellett az útkezelők a legtöbbször az alábbi indokokkal utasítják vissza a kártérítési igényeket: a sérült jármű az engedélyezettnél gyorsabban haladt; figyelmeztető tábla jelezte az úthibát; a vezető elhajtott a helyszínről – utólag már nehéz hitelesen dokumentálni, illetve megfelelő tanúkat, hatósági jegyzőkönyvet szerezni.
A kátyúbiztosítás előnye, hogy az ügyfélnek nem az adott útszakasz kezelőjével kell a kártérítést intéznie: a biztosító kifizeti az autós kárát, és a számlát utólag rendezi el felelős szervvel. A bizonyíthatóság természetesen a biztosító felé is fontos követelmény.
A kátyúbiztosítás önállóan is köthető, de több biztosító kátyú- és defektbiztosítási szolgáltatását a kötelező biztosítás kiegészítő elemeként, kedvezményesen is biztosítja. Fontos kiemelni, mert sokan nem gondolnak rá: a casco nem helyettesíti a kátyúbiztosítást, mivel a kátyúkárok összege általában az önrészhez hasonló mértékű.
