Ha belegondolunk, a kilencvenes évek eleje óta mindig akad olyan Mazda, ami nem csak megbízhatóságával emelkedett ki az átlagautók kínálatából, hanem egyedi, szívhez szóló formájával is. Üdítő jelenség volt az 1990-ben bukólámpákkal világhódító útjára indító kétszemélyes kabrió, az MX-5, valamint a szintén bukólámpás Mazda 323F típus.

Majd a 323 újabb generációja hagyott maradandó emléket, öt ajtóval is sportkupékat kenterbe verő íves tetővonallal, szűkre húzott, forradalmian apróra zanzásított első fényszórókkal.

Talán a kilencvenes évek vége, a kétezres évek eleje hozott lélegzetvételnyi szünetet, amikor konzervatívabb, sőt unalmas Mazdák lepték el az utakat. De csak azért, hogy az érkező új modellek minden addiginál mélyebb nyomot hagyjanak a szépre fogékony autórajongók emlékeiben.

Nagare – áramlás

Ennek a változásnak első, markáns hullámát a Nagare (avagy áramlás) formatervezési irányvonal bevezetése hozta. A Laurens van den Acker nevével fémjelzett korszakban születettek a Nagare, Ryuga, Hakaze , Taiki, Furai koncepcióautók. Hömpölygő láva, cseppenő harmat adtak ihletet a szorgos satírozó kezeknek, így ezek a négy kerékre álmodott víziók a természetet formáló erők könnyed, mégis markáns hangulatát hordozták.

A Nagare áramlás formanyelvet továbbgondolva az Atsuhiko Yamada, -a Taiki koncepció vezető formatervezője- keze alatt dolgozó csapat megalkotta a „láthatóvá tett légáramlás” formatervét, főmotívumként használva a japán legendát, a Hagoromót, a mennyei leányzó pihepalástját, amivel a monda szerint képes repülni.

A Takeri tanulmány tekinthető a Mazda6 előfutárának, ebben a tanulmányban láthattuk először, milyen stílusjegyek kerülnek át a közútra a Kodo formanyelvből

Légies, de mégis erőteljes, mint a szél vájta szikla, ez az álomszerű Taiki tanulmány, ami még a Nagare érából való.

Légies, de mégis erőteljes, mint a szél vájta szikla, ez az álomszerű Taiki tanulmány, ami még a Nagare érából való.

Futurisztikus, valóságtól elrugaszkodott a Taiki, de a Wankel-motorral szerelt Furai még ezen is túltesz. A Le Mans-i 24 órás viadal versenyautóinak stílusában épült prototípus legapróbb részletei – a tükrök, a keréktárcsák, vagy az organikus vonalakban fürdő orr-rész – mind a természet lenyűgöző formáit létrehozó erők előtt tisztelegnek.

Bár lenyűgöző művészeti tanulmányokat szült a Nagare korszak alatt, a japán gyártó mégis továbblépett, beköszöntött a mai Mazdák arculatát meghatározó Kodo korszak.

Ikuo Maeda – főtervező

Több európai szakember után egy japán tervező hozott igazi lendületet a Mazda formatervezői részlegének. Ikou Maeda 1959-ben született, Kiotóban szerzett iparművészeti diplomájával 1982-ben csatlakozott a Mazdához. A nyolcvanas évek közepén között főtervezőként dolgozott a márka főhadiszállásán, Hirosimában, majd Észak-Amerikában folytatta karrierjét.

Később elhagyta a márkát, a Fordnál álmodta a jövő típusait, de 2000-ben újra visszatért a Mazdához főtervezőként, ahol többek között a legendás Mazda RX-8-as, és a Mazda2 külső megjelenésén dolgozott.

„A mozgás lelke.” Ezt a jelentést hordozza magában a Kodo kifejezés, de ami sokkal fontosabb, ez a formanyelv valódi, radikális hatást gyakorol a szalonokba kerülő Mazda típusokra. Ahogy arra a gyártó új főtervezője, Ikuo Maeda rámutatott: „Ez a látvány vezet a Mazda következő generációs formájához.”

Újabb forradalom – Kodo, a mozgás lelke

A japán főtervező pedig nem a levegőbe beszélt. A 2010-es Párizsi Autószalon előtt – ahol a nagyközönség is láthatta – egy külön rendezvényen, Milánóban bemutatott Shinari tanulmány már ott hordozta magán azokat a stílusjegyeket, amelyek ma felismerhetővé teszik a friss Mazda6, Mazda3, Mazda CX-5 típusokat.

2009-ben új irányba indult a Mazda, a Nagare (avagy áramlás) formatervezési irányvonalat felváltotta a Kodo, a mozgás lelke.

2009-ben új irányba indult a Mazda, a Nagare (avagy áramlás) formatervezési irányvonalat felváltotta a Kodo, a mozgás lelke.

Legmarkánsabb részletként a tiszta, szögletes vonalakkal határolt hűtőrács emelkedik ki. Ezt szárnyaló madárként öleli az összetett, krómszínben csillogó díszbetét, egyszerre agresszív és könnyed karaktert kölcsönözve a Shinari orrkialakításának. Ezt a tanulmányt rohamléptekkel követte a Minagi kompakt SUV méretű koncepció, ami az egyre népszerűbb szegmens formai követelményeinek megfelelően örökölte a Kodo stílusjegyeit.

Ennél a koncepcióautónál még akadtak elrugaszkodott részletek, azonban a 2011 végén a Tokiói Autószalonon bemutatott Takeri tanulmány már szinte gyártásra érett szériaautót sejtetett.

Az első képeket látva már mindenki tudta, hogy a Takeri tulajdonképpen a Mazda6 előhírnöke, de arra senki sem számított, hogy a szériagyártásba kerülő típus ennyi formai megoldást örököl majd az autókiállítások sztárjától.

A Takeri tanulmány tekinthető a Mazda6 előfutárának, ebben a tanulmányban láthattuk először, milyen stílusjegyek kerülnek át a közútra a Kodo formanyelvből

A Takeri tanulmány tekinthető a Mazda6 előfutárának, ebben a tanulmányban láthattuk először, milyen stílusjegyek kerülnek át a közútra a Kodo formanyelvből

Sikerült egyszerre lendületesen könnyed, mégis agresszív összképet alkotniuk a koncepcióról átemelt formai elemekkel. Elérték a német prémiummárkákra jellemző szigorú hatást, de a hatos mégsem tűnik lélektelen, darabos terminátornak. A fényszórók kellő szúróssággal néznek a világra, de ettől nem lesz faarcú harcos a Mazda6, a hűtőrács alatt ívelő szárnyszerű krómdíszítésnek köszönhetően.

A Takeri tanulmányon látványos sárvédők felett futó vaskos domborítások sem sorvadtak el, szerencsére ott virítanak minden új Mazda6-on, akárcsak a motorháztető combos domborításai.

Egységes márkastílus a Kodo jegyében

A Mazda6 piacra lépésével tehát a kiállítótermek után a közutakat is meghódította a Kodo formanyelv, és egyértelműen látszik, hogy a japán gyár célja az egységes, azonnal felismerhető márkaarculat kialakítása. Tökéletesen illik a sorba a tavaly bemutatott Mazda3, ahogy az új Mazda2 formavilágát előrevetítő Hazumi tanulmány sem lóg ki a sorból.

A Kodo irányzat legújabb  tagja a Mazda2 koncepciója, a városi kisautó Hazumi

A Kodo irányzat legújabb tagja a Mazda2 koncepciója, a városi kisautó Hazumi

Utóbbi érdekessége, hogy a Kodo irányvonalat most egy teljesen új kategóriában honosítja meg. A városi kisautók méretkorlátai nagy kihívást jelentettek a megjelenésért felelős csapatnak, de a típus főtervezőjével Rijo Janagiszavával készített interjúnk alapján nincs ok a félelemre, a Mazda ezt a feladatot is a márka hagyományaihoz méltó minőségben oldja majd meg.