Az első generációs Mercedes A-osztály fiaskója óta a szakma és a nagyközönség egyaránt jegyzi azt a radikális kikerülő manővert, amely a járdáról lelépő gyalogos vagy előttünk hirtelen megtorpanó autó esetén a világ minden részén releváns, svéd eredete viszont mindenütt jávorszarvas-tesztként vált ismertté (ha a Magyar Autóklub végzi el először, most talán kivilágítatlan részeg kerékpáros teszt – drunk unlit cyclist test, DUCT – néven jegyezné a világ).
A Porsche Macannal papírforma szerint el sem kellett volna végezni a tesztet, hiszen az autót elektronikus borulásvédelemmel szerelte fel a gyártó. A svéd Teknikens Värld mégis vizsgára fogta a kompakt szabadidőjárművet, és milyen jól tették: az első kikerülési fázist követő egyenesbe hozás során a bal első kerék jó fél métert csúszott kifelé, elhagyva a bólyák által kijelölt, biztonságos sávot – magyarul ha keskeny úton történik a manőver, a Porsche simán belerongyol oldallal az árokba, de szélesebb úton is a kelleténél több időt tölt abban a szembesávban, ahol nyerges vontatótól kerékpározó nagymamáig bármi közeledhet.
A Porsche közleménye szerint azonban ez rendben van, így tervezték az autót: a bal első kerék pontosan azért blokkolt és csúszott kifelé, mert az aktív borulásvédelmi rendszer így tudta megelőzni az autó átfordulását. A fék három tizedmásodperces, szelektív működtetése a túlkormányzottság, illetve az abroncsnak a keréktárcsáról történő lefordulása ellen hivatott védeni, amit meg is tett – kár, hogy közben egy másfajta veszélyhelyzetet teremtett.
A vizsgálatot dízelmotoros Macánnal végezték el; egyelőre nem tudni, hogy adott helyzetben a benzines modellek is hasonlóan viselkednének-e.
Három szó, ami legalább annyira titokzatos, mint a jávorszarvas-teszt: KODO, SKYACTIV, KARAKURI. Megfejtésükhöz kattintson a képre!
