Nem meglepő, hogy az első helyen a kimerültség áll. Mindegy, hogy szellemi vagy fizikai fáradtságról beszélünk, egyformán életveszélyes helyzeteket idézhet elő a vezetőknél az úgynevezett mikroelalvás jelensége miatt.  A mindössze néhány másodpercig történő alvás ugyanis éppen elég arra, hogy áttérjünk a szemközti sávba, vagy lesodródjunk az útról. A megoldás? Nyilván a legjobb, ha nem vezetünk fáradtan, de ha időnként megállunk és néhány másodpercig az autón kívül mozgunk ? elég pár guggolás is ? sokkal pihentebben folytathatjuk utunkat.

Ha arra gondolnánk, hogy majd kávéval tompítjuk a fáradtság tüneteit, ne tegyük. Ezek hatására ugyanis átmenetileg valóban nő az teljesítményünk, gyorsabbá válnak a reflexeink, azonban ezenközben megszaporodik az elkövetett hibák száma, és nő ezek veszélyességi foka is.

Egyesek gépiesen, szinte automata módjára vezetnek. Mereven előre figyelve, alig mozdulva autóznak, nem is beszélnek vezetés közben, csak a járművükre, az útra koncentrálnak. Velük az okozhat gondot, hogy a saját manővereiken kívül nem figyelnek másra, nincs igazi kontaktusuk a közlekedés többi, aktuális résztvevőjével, így nem tudják korrigálni, ha esetleg más hibázik vagy váratlan mozdulatot tesz mellettük – pedig a közlekedés gyakorlatában nemegyszer erre a másokra is figyelő „térlátásra” és reflexre is szükség van.

Még több és érdekes veszélyhelyzeti körülményről olvashat a HáziPatika.com cikkében.

Dolgok, amelyek az utak rémévé tehetnek bennünket 1
Dolgok, amelyek az utak rémévé tehetnek bennünket 7
Vannak viszont olyan betegségek, amelyeknél többnyire eszünkbe sem jutna autóba ülni. Ilyen például a Parkinson-kór, amely idegrendszeri funkciózavarokkal, így mozgáskoordinációs problémákkal, kézremegéssel jár együtt. Ez idáig az ilyen betegségben szenvedők előbb-utóbb felhagytak a vezetéssel, mert maguk is érezték, hogy önmagukra és a többi közlekedőre is veszélyt jelentenek. A legújabb felfedezések szerint egy új típusú kezeléssel, a mély agyi stimulációval lehet számukra segítséget nyújtani az autóvezetés során is.

A mély agyi stimuláción átesett Parkinson-kóros betegek azonban semmivel sem teljesítettek rosszabbul, mint az egészséges alanyok, sőt az „enyhe hibák” kategóriájában még jobban is teljesítettek náluk.

Érdeklik a részletek, hogy lehet jó vezető egy olyan emberből, akinek egy pohár víz megivása is gondot jelenthet? Olvasson tovább a HáziPatika.com cikkében a Parkinson-kór és az autóvezetés összekapcsolásáról!