Jól hangzik, amikor a kereskedésben odasúgja az eladó, hogy egyből a te nevedre kerül majd a németektől hozott autó. Kár, hogy jó eséllyel rögtön okirat-hamisítással indul a dolog.

Bármennyire is pörög az autó-magánimport manapság, azért elég rizikós dolog nekiindulni a Nyugatnak használt autót venni rutin nélkül. De mi a helyzet, ha más kaparta ki a gesztenyét, megtalálta a tuti kocsit, kicselezte a hazaúton az ideiglenes német exportrendszámokra és kelet-európai trélerekre ugyancsak kihegyezett német és osztrák rendőrséget, és már itthon, egy magyar hirdetési oldalon kínálja eladásra nekünk álmaink (használt) autóját?

Ha profi autókereskedő hoz be kocsit az országba, illetékfizetés nélkül erre jogosult vállalkozása nevére írathatja a járművet eladás előtt. Ezeket a kocsikat a vevő teljes jóhiszeműséggel vásárolhatja meg, a magyar nyilvántartásban kerül majd a kereskedő birtokából az övébe a kocsi, a szavatosságot is érvényesítheti, ha erre szükség lenne a későbbiekben. De nem minden hirdetett használt autó cserél gazdát itthon ilyen patyolattiszta ügymenetben!

A szürkeimportos autó megvásárlásának buktatói 1
A szürkeimportos autó megvásárlásának buktatói 7 „Külföldi okmányokkal”, áll számtalan, rendszám nélkül lefényképezett autó mellett manapság millió apróhirdetésben. Amikor megnézünk egy ilyen kocsit, vagy felhívjuk az eladót, sokszor még a kecsegtető „te leszel az első magyar tulajdonos” félmondat is elhangzik. És a boldog vevőjelölt nem is sejti, hogy jó eséllyel belerántják egy okirat-hamisításba rögtön az elején, de az sem kizárt, hogy a rendőrség viszi majd el a kicsi okossággal megkötött üzletet követően pár héttel, hónappal, vagy akár évvel az autóját.

Ezeket az autókat jellemzően magánszemélyek vagy kis cégek hozzák be. Van egy adásvételi szerződésük, amit a német (holland, francia, stb.) tulajjal írtak, amikor elhozták a kocsit, de a magyar vevőt arra szokták próbálni rávenni, hogy „írjanak” itthon egy másikat a kinti eladó nevében. Aduászként még jön, hogy „így nem kell az eredetiségvizsgálatra sem költeni”, mert nem magyar tulajtól veszi meg a kocsit.

Nos, ez az az okirat-hamisítás, ami sokba kerülhet később, ha netán kiderül, hogy valami probléma van a járművel és a kinti hatóság elkezdi itthon keresni. Arról nem is beszélve, hogy ilyen esetben a vevőnek gyakorlatilag semmi bizonyítéka nem marad arra, hogy kitől is vette itthon a kocsit, akármi derül ki később, nem tehet semmit, legfeljebb hívogathatja telefonon a kinti extulajt, akit sosem látott.

Van egy még durvább kockázati faktor az utólag kreált itthoni adásvételiben. Épp a napokban bukott le az a csapat, melynek tagjai lopott külföldi autókat adtak el itthon. Bérelt autókkal hazajöttek, itthon hamis adásvételi szerződéssel alvázszám-hamisítással vagy anélkül átíratták és eladták itthon a kocsikat gyanútlan magyar vevőknek.

Ha egy ilyen akcióba csöppenünk és még van egy hamis adásvételink is egy kint ellopott kocsiról, amit a kinti vevő tudta nélkül írtunk alá, az életben ki nem mossuk magunkat a bűnszervezetben való részvétel gyanúja alól.