Öt dolog, amit tudnod kell a Ladáról

Idén autós szempontból az év eseménye, hogy új importőrrel visszatért hazánkba a Lada. Összeszedtünk öt plusz egy kulcsfontosságú szót a márka történelméből, amit érdemes mindenkinek ismernie, aki visszavárta a Ladákat.

XXIII. kongresszus

Az SZKP, a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIII. kongresszusára vonatkozik. 1966 tavaszán ültek össze a szovjet és a baráti országokból meghívott elvtársak, hogy „lenini szellemben, mértéktartó meggondoltsággal, a realizmus talaján” folytatódjék a tanácskozás.
 

Ezen a kongresszuson döntött arról az egykori világhatalom vezető testülete, hogy a népgazdaság-fejlesztés keretében, nem háttérbe szorítva az ideológiai munka kérdéseit és a pártépítést, felépítik a világ egyik legnagyobb autógyárát. Partnerként az olasz FIAT-ra, típusként az 1967-es Év Autójának választott 124-esre esett a választás.

Lagyja

Úgy tartja a fáma, legalábbis a Nyelv és Tudomány szerzője, hogy az új autók nevét keresgélve „valaki kinézett az ablakon, meglátta a Volga túlpartján a Zsiguli hegyet, és azt mondta: elvtársak, legyen az autó neve Zsiguli. És lőn. Ezt a nevet azonban a külföldi vásárlók nehezen tudták kiejteni. Ezért a nevezett elvtárs ismét kinézett az ablakán, és megpillantott egy fából készült, régi típusú volgai vitorláshajót, egy lagyját a vízen. És hogy a külföldiek is ki tudják mondani, Lada lett az autó új neve. Ez a hajótípus látható az autó emblémáján is.”

Szputnyik

Mifelénk a szó a világ első műholdjáról ismert, az űrkorszakot 1957-ben megnyitó és a NATO-hatalmakat megrémisztő műholdról. A labdaformájú, négy rádióantennával ellátott alumíniumgolyóról nevezte el a gyár a hazai piacra szánt Samarákat.
 

A szovjet, majd orosz belpiacon a keresztmotoros kompakt autó 1991-ig futott „Szputnyik” (útitárs) néven, amikor megjelent a szedán változat. Ekkor a lépcsőshátú megörökölte a Szputnyik nevet, a ferdehátú pedig Samara lett. Az 1984-ben bemutatott típus gyártása 2013-ban fejeződött be. Érdekes, hogy a Trabant szó magyarul ugyanúgy útitársat jelent, akárcsak a szputnyik.

Togliatti

Ma már a Lada-gyár helyszíne alighanem ismertebb, mint a közelében lévő település nevét adó férfi. A városnév ugyanis Palmiro Togliattai (e: toljáti) olasz kommunista vezér nevéből ered, akit többen Sztálin csatlósának tartanak. Az olasz pártvezető halála után, az ő tiszteletére keresztelték át a Lada-gyárnak otthont adó települést Togliattira a korábbi Sztavropolról. A Volga-menti városban a gyárépítés 1967-ben indult, 1970 augusztusában már sorozatban készültek az autók.

VAZ

Aki kicsit ismeri az ex-szovjet autóipart, váratlanul sok járműgyár nevének végén akad Z-betűre. Ilyen a KRAZ, a GAZ, a BelAZ és az AvtoVAZ is. A Z minden esetben a zavod, azaz üzem szó rövidítése, a VAZ feloldása pedig Volzsszkij Avtomobilnij Zavod, azaz Volgai Autógyár.

Bónusztrack: 341

Egy középhaladó Lada-rajongó nyilván tudja, hogy a Nivából készült dízelmotoros változat. A PSA Peugeot Citroën 1,9 literes, szívó és turbós dízelmotorjával elsősorban a nyugat-európai exportországokat célozta meg a gyár.

Létezett azonban saját fejlesztésű dízelmotor is a klasszikus orrmotoros-hátsókerekes korszakban. A VAZ 341 volt az alapmotor, 1529 köbcentivel. Szívó változatban 48 lóerőt és 78 Nm nyomatékot lehetett hadra fogni, így az autó mozgására nehéz volt hatni a gázpedállal. A Zsiguli.hu fórumtémájában bukkantam adatokra az erősebb változatokról. A Zsiguli-motortömb elején „a szíjas vezérlés miatt alakítottak, de a blokk többi része egyezik a 03-as blokkal. Kezdetben maradt a dízelnél is a 80-as löket és a 76-os furat, de ez elég gyenge volt (48 LE, 78 Nm), és megkapta a benzines 84 mm-es főtengelyét, az eredmény 1524 cm3, 54 LE, 92 Nm. Majd jött a turbós verzió: 65 LE, 122 Nm 2500-as fordulaton. Aztán jött a furatnövelés 82 mm-re. Az eredmény: 1774ccm, 75 LE, 145 Nm 2300/percen. A 2107-es 1,5-ös TD, 25 mp alatt volt 100-on és 127 km/ó volt a vége, de a fogyasztása nem volt rossz: 60 km/órás sebességnél 3,9 l/100 km, 90 km/ órás sebességnél 5,7 l/100 km, 110 km/ órás sebességnél 6,9 l/100 km.