Rengeteg kép a galériában, kattints a fenti rajzra!
Rengeteg kép a galériában, kattints a fenti rajzra!
Fotó megosztása:
A hagyományos kijelzők és kezelőszervek helyére minden eddiginél ösztönösebben működtethető, interaktív felületeket képzel el a BMW. De nem ez az egyetlen beidegződés, amelyet a cég centenáriumán megkérdőjeleznek: az acél karosszéria helyett 4D-s nyomtatóval (akármi is az) létrehozott, komplex idomokat képzelnek el.
a videó a hirdetés után indul
Ezek azt is lehetővé teszik, hogy a kompakt külső méretek ellenére belül tágas férőhely várja a vezetőt, aki a kétféle üzemmódban (aktív vagy autonóm) eltérő üléspozíciót vehet fel. Utóbbiban egyébként a navigációs rendszer figyelmeztet, ha különösen szép tájon utazunk. Az autó egyrészt folyamatosan szemmel tartja a vezetőt, így gyorsabban reagálhat mozdulataira és igényeire, ráadásul tanulékony, így napról napra pontosabban követi le az embert. Másrészt a gépkocsi egésze egy olyan „élő geometriát” követ, amely interaktív, mozgó felületeket jelent az utastérben.
Ez akár értelmetlen geg is lehetne, de állítólag nem az: a felületek fodrozódva, hullámozva, mozogva előre vetítik az olyan közlekedési helyzeteket (pl. torlódás), amelyeket a vezető még nem lát, de a fedélzeti rendszerek már érzékelnek. A BMW tanulmányautójában műszerekre sincs szükség, a szélvédő egyetlen óriási kijelző.
Habár kompaktnak mondják, a BMW Vision Next 100 tanulmányautó valójában meglehetősen terebélyes: 4,9 méter hosszú. Ugyanakkor például a képlékeny karosszéria (élő geometria) jóvoltából a kerekek mindig, még kanyarodás közben is takartak, ami kivételesen jó, 0,18-as közegellenállási együtthatót eredményez. További szimpatikus részlet, hogy az autó építésekor ahol lehetett, újrahasznosított anyagokat, például a szénszálas idomok gyártásakor visszamaradt maradékokat használtak fel.