László Zsolt alelnök a Népszabadságnak nyilatkozva közölte: az Audin kívül három vállalatnál alakult ki sztrájkközeli helyzet a nem megfelelő bérjuttatások miatt. A napilap pénteki számában László Zoltán a cégeket nem kívánta megnevezni, de annyit elmondott, hogy kettő dunántúli autóipari beszállító. A Népszabadság úgy tudja, az Audinál már meg is alakították a sztrájkbizottságot, amelyhez ötezer alkalmazott csatlakozott. Az győri üzemben 2015 végén 11 411 alkalmazott dolgozott. A szakszervezeti vezető az elégedetlenséget az idei, gyengének tartott országos bérajánlással, az egyre általánosabb szakemberhiánnyal, illetve annak következményeivel magyarázta. Szerinte egyre általánosabb, hogy a jobb feltételeket kínáló szlovákiai vállalatokhoz járnak át dolgozni a magyar munkavállalók.
Az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) végső követelése a tárgyalások során:
- A legalább 15 000Ft-os alapbéremelésnek 2016. januártól kell megtörténnie,
- A VBK keretösszegének legalább 570 000 Ft-nak kell lennie,
- A 2016-os bérmegállapodás során a differenciálás lehetőségét a szakszervezet nem tudja elfogadni,
- A szakszervezet és a munkáltató a bérmegállapodásban rögzítsék, hogy a bérmegállapodás után egy közös munkacsoportot alakítanak ki, amely felülvizsgálja a jelenlegi bérezési rendszert és a hozzá tartozó HAY rendszert és bérstratégiát alkotnak.
Mivel ezeket a javaslatokat a vezetés elutasította, az AHFSZ munkabeszüntetést helyezett kilátásba és sztrájkbizottságot alakított – írja az Index
Néhány napja pedig arról szóltak a hírek, hogy a Mercedes-Benz 250 millió eurós (77 milliárd forintos) beruházást valósít meg a kecskeméti gyárban. Új karosszériaüzem épül, csúcstechnológia felhasználásával. 
A bővítést is beleszámolva a Mercedes eddig 1,3 milliárd eurót (400 milliárd forint) költött Kecskeméten. A gyár bővítése lehetővé teszi az új generációs kompakt autók még rugalmasabb és hatékonyabb gyártását. Egy ekkora beruházás pedig sok ember számára adhat munkát a környéken. A nagy autógyártók és beszállítók egyébként hosszú távra rendezkedtek be Kelet-Közép-Európában: az elkövetkező időszakban növekedéssel, munkaerő-bővüléssel és innovációs-technológiai beruházásokkal kalkulálnak. Míg a régió elsősorban az alacsony bérek és a képzett munkaerő miatt vonzó, a legnagyobb kihívást a bizonytalan jogi háttér és az oktatási rendszer jelentik. Kelet-Közép-Európa az utóbbi években az autógyártás fellegvárává nőtte ki magát, ezért a Deloitte nyolc autógyártó és 72 iparági beszállító döntéshozóinak megkérdezésével felmérést készített a régió hat országának (Bulgária, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia) autóiparairól. A megkérdezett vezetők 75 százaléka az alacsony régiós munkabéreket nevezte meg első számú vonzerőként, míg 55 százalékuk a képzett munkaerő meglétét, 36 százalékuk pedig a kedvező adózási feltételeket emelte ki előnyként. A vállalatok 97 százaléka elégedett a lokális adottságokkal, ezért az elkövetkező öt évben nem tervez költözést, miként az is az elégedettséget és a bizalmat támasztja alá, hogy a cégvezetők 74 százaléka számol a gyártási kapacitás növekedésével.
