Pár hete már beharangoztuk a Škoda gyakornoki programjának keretében testet öltő tanulmányautót, most pedig leleplezték a végleges járművet. A Rapid Spaceback alapjaira épülő Škoda Atero kupé régi hiányt pótol a cseh márka kínálatában. Az 1981-től 1984-ig gyártott Garde a 120 GLS metszett farú, hátsó oldalajtóitól megfosztott kiadása volt. Elődje, a Škoda 110 R (1970-1980) megjelenésében és tömegében (880 kg) is légies jelenség volt, és jóval nagyobb számban készült, mint a mindössze kétezer példányban létező, lépcsős farú MBX kupé (1966-1969).
Különösen a 110 R esetében volt nyilvánvaló, hogy a tetőszerkezet szilárdsága, a borulásvédelem nem játszott komoly szerepet a fejlesztés során, a dizájnerek szabad kezet kaptak. Ilyen politikai inkorrektségre ma már nem adhatták áldásukat a Škoda gyár vezetői, ezért a gyakornokoknak a Garde receptjét kellett követniük. Csupán a B-oszloptól hátrafelé volt szabad módosítaniuk a tető vonalát – ráadásul a B-oszlop hátrébb költözött, viszont szemmel láthatólag nem rövidült. Az eredmény egy meglehetősen szomorú sziluett, amelyről még ebben a formában is nyilvánvaló, hogy egy kevésbé szabályozott világban igazán szép is lehetett volna. A tavaly év végén útjára bocsátott, és mostanra lezárult projekt végeredményét ennek ellenére üdvözöljük; nem is a motorházfedélbe vágott szellőzőrostélyok, az 1800 wattos, 14 hangszórós audiorendszer, a 18 colos felnik, és pláne nem a fenéklemezen kiépített vörös LED-világítás miatt, hanem azért, mert alkotói nem féltek belevágni a projektbe (szó szerint). A 4,3 méteres Atero zömök fara, a módosított lámpák, a pici légterelő már rendben vannak, így valójában nem az a legnagyobb bajunk a kupéval, hogy csúnyácska, hanem hogy soha nem fogják gyártani.