Amióta a japán kormány beindította a jen gyengítését célzó gazdasági programját, szárnyal a szigetország ipara, és vele a Toyota is: a külpiacokon nagy a kereslet a cég termékei iránt, hiszen azok fajlagosan olcsóbban megvehetők.
Igen ám, csakhogy a Brexit (azaz Nagy-Britannia uniós kiválása) lavinát indított el: az angol font értéke zuhanni kezdett, és amint a befektetők más valuták után néztek, azok értéke (köztük a japán jené is) megugrott. Az év eleji 105 jen helyett ma már csak 101-et kapni egyetlen dollárért; a japán fizetőeszköz két éve nem volt ilyen erős.
Ez annál is borúsabb képet fest a Toyota közeli jövője szempontjából, mint amilyenre a gyár szakemberei felkészültek: már márciusban figyelmeztettek, hogy a tavalyi rekordmagas árbevétel (2,3 trillió jen) után idén törvényszerűen szűkebb idők jönnek, a pénzpiaci fejlemények azonban még súlyosabb profitvesztést ígérnek.
Mit tesz ilyenkor egy tudatos vállalat? Működésének minden szintjén meghúzza a nadrágszíjat. Azt persze ők sem gondolják komolyan, hogy két lift leállítása meg az irodai hőmérséklet minimális emelése érdemben csökkentené a cég veszteségeit: ahogy a 2008-as válság idején, most is jelképes intézkedésről van szó, amiből minden dolgozó érezheti, hogy baj van, ideje összeszedni magukat, és az eddigieknél is tudatosabban törekedni a költséghatékonyságra, a lean működésre.