A cég 2006-ban és 2007-ben több ezer autóssal kötött szerződést gépkocsikon elhelyezett reklámokra, cserébe azt ígérték, hogy új autó esetén fizetik az autóvásárlási hitel törlesztőit, használtautósoktól pedig egyszeri 180-333 ezer forintos belépési díjat kértek.
A Fővárosi Ítélőtábla a csalás és más bűncselekmények miatt az elsőrendű vádlott és a társai ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék 2015. június 29-én kihirdetett ítéletét megváltoztatta, az elsőrendű vádlott a terhére rótt csalás bűntettből 1591 rendbeli csalás vétségéből 13 rendbelit követett el társtettesként.
A másodrendű vádlottat 49 rendbeli társtettesként elkövetett csalás bűntette és 2 rendbeli társtettesként elkövetett csalás vétsége vád alól felmentette.
Az első és másodrendű vádlott esetében a Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiuma az első fokú bíróság vagyonelkobzással kapcsolatos rendelkezését hatályon kívül helyezte, és az első fokú bíróságot különleges eljárás lefolytatására utasította.
Az ügy előzménye, hogy az első fokú bíróság 2015. június 29-én az elsőrendű vádlottat, az Il Ferro Kft. ügyvezető igazgatóját hűtlen kezelésben, sikkasztásban, mintegy kétezer rendbeli csalásban és számviteli rend megsértésében találta bűnösnek, amiért 6 év börtönbüntetésre ítélte.
A Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiuma a társtettesekre korábban meghozott ítéleteket helyben hagyta, így a másodrendű vádlott esetében a négy év szabadságvesztést, az ötödrendű vádlott pedig 2 évet kapott, amit 3 évre felfüggesztettek. A hatodrendű vádlott 1 év 10 hónapot kapott, 2 évre felfüggesztve. A hetedrendű vádlottat – aki később megvásárolta az Il Ferro Kft.-t – jogerősen, felfüggesztve 1 év 6 hónap börtönre ítélték. Az ítélet ellen csak a másodrendű vádlott fellebbezhet, aki él is ezzel a lehetőséggel.
A harmad- és negyedrendű vádlottakat sikkasztás és hűtlen kezelés vádja alól már az első fokú bíróság felmentette.
Az ítélet indoklásában a másodfokú bíróság kitért arra, hogy a csalásos cselekmények, az autómatricázások váltották ki a legnagyobb érdeklődést az ügyben, de ezeknek a büntetési tétele viszonylag alacsony volt. Az elsőfokú eljárás során az első és másodrendű vádlottak tagadták bűnösségüket, azt állították, hogy a cég az irányításuk alatt megőrizte fizetőképességét, meglátásuk szerint az általuk kidolgozott reklámmodell működőképes volt.
A Fővárosi Főügyészség 2010-ben emelt vádat az Il Ferro-ügyben. A büntetőper 2011 novemberében kezdődött, az akkori tárgyaláson a kft. egykori vezetője tagadta bűnösségét. Az ügyvezetőt gépkocsikon elhelyezett reklámokkal kapcsolatban sok száz millió forintos hűtlen kezeléssel, sikkasztással, csalással vádolták meg.
A vád szerint az Il Ferro összesen milliárdos nagyságrendű bevételei és kiadásai mellett az elsőrendű vádlott, a volt ügyvezető százmilliókat utalt rokonai, barátai cégeihez fiktív számlákra, ügynöki jutalék címén, ellenszolgáltatás nélkül, és a pénzt később a vádlott-társak visszaadták neki.
Az ügyészség szerint az egyes vádlottak már 2006 nyarán tudták, hogy a cég tevékenysége hosszú távon nem biztosított, hiszen a bevételeket jelentősen meghaladták a vállalkozás kiadásai. A cég mégis folytatta szerződőpartnerek gyűjtését egészen 2007 márciusáig, amikor felfüggesztették ügyfeleiknek a reklámdíjak folyósítását.
Már az első fokú eljárás során kiderült, hogy a gazdasági társaságnak nem volt olyan induló vagyona, ami az elsőrendű vádlott által bevezetett reklámforma megvalósíthatóságát biztosította volna. Az Il Ferro Kft. havi fizetési kötelezettsége 2007 februárra elérte a minimálisan 300 millió forintot, maximum pedig az 500 millió forintot. Az ügyben felkért szakértők véleménye szerint a hirdetési bevételek nélkül a rendszer fenntarthatatlan volt. A szakértők úgy ítélték meg, hogy a cég által megkötött barter szerződésekből az Il Ferrónak valós bevétele nem származott. Az Il Ferro reklámmodellje közgazdaságilag életképtelen, fenntarthatatlan volt – hangzott el az ítélet kihirdetésekor.
