Harc a szélvédőt borító jégpáncél ellen

Ma a reggeli fagy hizlalta, szélvédőn tanyázó jég juttatta eszünkbe, hogy ideje újra felidézni mindent, amit a jégkaparásról eddig tudtunk. Szerencsére akad egy 2013-as cikk, ami ma is hasznos információkat hordoz. Elővettük.  

Legyőzni pofonegyszerű, temérdek módszerrel likvidálhatjuk a kilátást gátoló opálos réteget, viszont ha nem készülünk fel, csak a vészmegoldások maradnak. A reggeli rohanásban pedig komoly érvágást jelent tíz perc, amíg a zsebből előhúzott kuponkártyával akkora lőrést satírozunk magunk elé, amivel már megkockáztatható az indulás.

Legfontosabb a felkészülés!

Leghatásosabb módszerként a régóta alkalmazott garázs említhető meg. A takarítási idő így nullára csökken, az esetleges port elég teli tüdőből lefújni, és már készen is állunk az indulásra. Nyilván ár/érték arányban ez a legkomolyabb befektetés, de hosszú távon garantáltan megtérül. Második, szintén effektív megoldás az, ha valamilyen burkolattal távol tartjuk az ármánykodó jeget. Filléres trükk, elég egy lakásból kiebrudalt pokróc, amit az ablaktörlők alá is begyűrve, súlyokkal rögzítve fél percre szoríthatjuk le a reggeli jeges küzdelem időtartamát.

Természetesen az élelmes vállalkozók megtalálták ezt a piaci rést is, pár ezer forintért beszerezhetjük a célra fejlesztett fagyvédő fóliát, amit alkalmazva már garantált a siker. Amit semmiképp sem ajánlunk, az a kartonpapír! A kiadós hóesés, enyhébbre forduló, majd megint kopogóssá váló idővel könnyen kartoncafatokkal erősített jégréteget eredményez, amit még nehezebb levakarni.

Ha a környezetkímélő megoldások helyett inkább némi vegyszerre bíznánk a dolgot, akkor a kesztyűtartóban lakó jégoldó jelenthet gyógyírt a kialakult helyzetre. A spray erejét alkalmazva egy alapos permetezés után a munka nehezét elvégzi az ablaktörlő. Hátránya, hogy a vastagabb jéghez rengeteget kell fújni, ha nem akarjuk tönkre vágni a lapátokat. Költségfaktort tekintve ez a megoldás a második legdrágább a garázs után, mivel a jégkaparókkal, takarófóliákkal ellentétben itt nem egyszeri befektetésről van szó.

A szilárd halmazállapotú víz elleni küzdelem Kalasnyikovja a jégkaparó. Világszerte elterjedt, egyszerű és megbízható konstrukció, nincs bonyolult alkotórésze, nem merül le az elem, nem fogy ki a hajtógáz. Csak célzunk és toljuk, a jég pedig pusztul.

Igaz, jégkaparó és jégkaparó között is akad különbség, a műanyag fröccsöntő üzemekben véletlenül pár millió darabban legyártott 50 forintos darabtól kezdve egészen a kézre húzható vagy kefével felturbózott 800-1000 forintos luxustípusokig terjed a skála. A témában végzett kimerítő, átfogó tesztünket ITT olvashatja.

Gyári megoldások

Az autógyártók sem siklottak el az évtizedek óta fennálló probléma felett. A Ford által divatba hozott, fűtőszálakkal ellátott első szélvédő mára egyre elterjedtebb, használatával a legkényelmesebb módon szabadulhatunk meg a kilátást zavaró rétegtől. A Skoda inkább a manuális takarításban nyújt segítő kezet a Rapid, Octavia, Kodiaq, Fabia típusok üzemanyagtöltő nyílásba rejtett gyári jégkaparójával.

A fűtött ablakmosó folyadékkal működő rendszerek alkalmazása szintén bevett szokás. Egy ilyen egyszerű, a hűtőfolyadékot felhasználó szerkezetet akár otthoni körülmények között is össze lehet ütni, de aki nem sajnálja a pénzt, és profi eszközre vágyik, annak a HeatShot jelenthet megoldást. Ez a kütyü igen hatékonynak tűnik a felvételek alapján, hirtelen halállal tünteti el a jeget, kérdés, hogy nálunk megéri-e ez a befektetés.

Mit tegyünk?

Az átlagautós három perc alatt szabadul meg a kocsija ablakaira fagyott csapadéktól. Évi összesítésben ezzel már elég üzemanyag válik feles energiává, hogy abból 13 ezerszer meg lehetne kerülni autóval a Földet – figyelmeztet egy angol biztosítótársaság felmérése.

Ha egy átlagos, négyhengeres benzines motor hidegen, amikor sokkal magasabb a fogyasztása, mint üzemmelegen, óránként mondjuk, 2 litert fogyaszt, akkor, aki három perc helyett 10 percet tölt jégkaparással, 0,33 deci benzint tüntet el tankjából feleslegesen. Ennek elégetésekor 388,3 gramm szén-dioxid keletkezik, teljesen értelmetlenül, mert hidegen járatva a motor nagyon lassan melegszik be. Érdemes a két folyamatot szétválasztva, már tiszta szélvédővel beröffenteni a blokkot, és menet közben enyhe gázzal, korán felkapcsolva, finoman vezetve bemelegíteni a motort.

A lábasban lehozott forró vizet is illik elfelejteni. Bár megemlítettük a meleg folyadékkal működő rendszereket, nem mindegy, hogy megfelelő hőmérsékleten porlasztott anyag kerül a szélvédőre, vagy egyszerűen nyakon öntjük egy tál kopóvízzel. Nagy valószínűséggel túlélné a megpróbáltatást, de ha már van egy apró, alig látható sérülés, akkor a hirtelen hőmérséklet-változástól sokkal könnyebben végigszalad a repedés, ami már el nem odázható cserét von maga után.

Ne használjunk pontgyűjtő kártyát, személyigazolványt, CD-tokot, mobiltelefont a jég eltávolítására, csak végszükség esetén. A könnyen törő műanyagok maradandó nyomot hagyhatnak a szélvédőn, és bosszantóan meghosszabbítják a kaparással töltött időt.

Ha mégis alkalom szülte eszközeink vannak, akkor se siessünk a takarítással, és ne elégedjünk meg két szempár elé törölt tiszta területtel. Olyan tanács ez, amit mindenki tud, de egy álmos reggelen nem feltétlenül tart be. Viszont amikor pont az egyenrangú kereszteződést jelző táblát takarja ki egy folt, és emiatt ütközünk a jobbról érkezővel, akkor egyértelművé válik, jobb lett volna még öt percet a sikálással tölteni.

A hétköznapokon a legkényelmesebb, hatékony módszer egy legalább gumírozott véggel ellátott jégkaparó és jégoldó spray kettőse, ezeket az autóban tartva még a váratlanul jött lefagyott szélvédőt is pár perc alatt leküzdhetjük. Elég egyszer, még a szezon elején gondoskodni meglétükről, és nyugodtan várhatjuk a kaparással tarkított reggeleket.