A mai huszonéveseket hidegen hagyják az autók – ezzel a rémálommal küzd az autóipar az egész világon. Van persze megoldás: ahelyett, hogy az autós jellemzőket erősítenénk, úgy kell tenni, mintha nem is gépkocsit kínálnánk nekik, hanem valami egészen mást – például okostelefont, tabletet, közösségi kapcsolattartásra alkalmas ketyerét.
A Chrysler Portal tanulmányautó (amely nevét talán gigantikus, ellentétes irányba elmozduló tolóajtó-párjáról kapta) fedélzetén például nem kevesebb mint tíz mobil készülék töltésére szolgáló dokkolóállomást találunk. Emellett gigantikus érintőképernyő, a beltér teljes szélességében futó kijelző, teljesen kormányszerűtlen kormány határozza meg a vezetői környezetet, ami valójában nem is vezetői, hiszen az autó 3. szintű autonóm közlekedésre képes, azaz autópályán emberi beavatkozás nélkül halad – ami egyelőre jogilag nem engedélyezett, de jól hangzik.
Ezzel azonban még nem merült ki a kütyükavalkád: az autó felismeri gazdája arcvonásait és hangját – persze ezek a technológiák még ebben a tanulmányban is csupán kísérleti szinten (azaz valójában egyáltalán nem) léteznek.
A síneken tologatható, kiszerelhető ülésekkel szerelt egyterű természetesen elektromos hajtást kapott: szemmel láthatóan vaskosra méretezett padlója 100 kWh kapacitású akkumulátorcsomagot rejt, ami több mint 400 kilométernyi táv megtételére elegendő elektromos energiát képes tárolni.
Az elsőkerék-hajtású családi járgányhoz ultranagy teljesítményű gyorstöltőt is álmodott a Chrysler: a 350 kW-os eszközzel 20 perc alatt 240 kilométerre elegendő áram vehető fel, ami megfelelően sűrű töltőhálózat esetén már kompromisszummentes távolsági közlekedésre is alkalmassá tenné az emissziómentes buszlimuzint.
