Egy ausztrál flottakezelő vállalkozás nem volt, és utánanézett, a világ országaiban mekkora GDP-kiesést okoznak évente a közlekedési balesetek a csökkenő termelőerő, az egészségügyi költségek, az esetleges környezeti vonzatok és az infrastruktúra elhasználódása miatt.
Ezek után korábbi tanulmányokat* alapul véve egyszerű volt kiszámolni, hogy az autonóm gépkocsik bevezetésével mennyivel lehetne csökkenteni ezt az összeget – mivel tízből kilenc balesetet emberi figyelmetlenség, rossz döntés vagy egyéb humán hiba okoz, logikus a feltételezés, hogy az önjáró autók megjelenésével tizedére csökken a balesetek száma.
Ez persze nem ilyen egyszerű, hiszen rengeteg egyéb szempontot is figyelembe kell venni, de ha a kilencven százalékkal számolunk, elképesztő megtakarításokat kapunk.
Baloldalt a jelenlegi, jobb oldalt az autonóm mobilitással csökkentett GDP-kiesés. Táblázat forrása: www.gps.com.au
A listát az USA vezeti, utána India, Japán, Németország és Oroszország jön a sorban. Magyarország a lista 42. helyén áll. Itt az éves GDP 1,5 százaléka vész el a balesetek következtében, ami a hivatkozott adatok szerint 1,81 milliárd dollár jelent. Ha ezt a tizedére tudnánk leszorítani, megmaradna 1,63 milliárd dollár, azaz kerekítve 474 milliárd forint – ennyivel járna jobban az államkassza, ha minden autót robot vezetne.
Ez így rettentő soknak hangzik, de ha elosztjuk az országban fellelhető, üzemben lévő személygépkocsik számával (ez 2015-ben 3,37 millió volt), autóként kicsivel több mint 140 ezer forintot kapunk. Amikor tehát ennél olcsóbban fel lehet szerelni teljes autonóm mobilitást megvalósító technológiákkal az autókat, onnantól megérné az államnak finanszírozni az átállást – már az első évben nullszaldós lenne a projekt, utána pedig csak ömlene a bevétel.
* Az eredeti tanulmányban hivatkozott statisztikák: WHO 2015. évi globális közlekedésbiztonsági jelentés, 2015-ös GDP világ adatbank, McKinsey & Company: Hogyan alakítja át az autóipart az autonóm mobilitás 2016.
