Ha valaki befizeti a közterület-felügyelet által kiszabott bírságot, azzal elesik mindennemű jogorvoslati lehetőségtől – írta a Magyar Nemzet. Ez igaz a kötelező haladási irány megszegése miatt kiszabott közigazgatási bírságokra is. Ezekben jellemzően nem történik megállítás, sem igazoltatás, hanem távollétében intézkedik a közterület-felügyelő.
Ha valaki nem ismeri el a szabályszegést, és nem fizeti be a bírságot, akkor a felügyelet – jogilag pongyolán fogalmazva – feljelentést tesz a rendőrségen. A rendőrség pedig megindítja az eljárást, és megpróbálja felderíteni, hogy az adott pillanatban ki vezette a gépjárművet.
Fentiekhez hasonlóan a szabálysértések esetében is úgynevezett vétkességi felelősségről beszélhetünk. Ez azt okozza, hogy abban az esetben, ha a szabálysértéskor nem a kocsi üzembentartója, hanem annak közeli hozzátartozója vezette az autót, a szabálysértési eljárásban az üzembentartó megtagadhatja a tanúvallomást.
Krizsa Norbert ügyvéd tapasztalatai szerint a rendőrség önmagában a közterület-felügyelet feljelentése alapján sem szabálysértést, sem szabályszegést nem tud megállapítani, hiszen ehhez ki kellene derítenie, hogy ki vezette a kocsit. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a legtöbb esetben a rendőrség csak akkor tud bírságot kiszabni, ha az üzembentartó nyilatkozik az autó vezetőjének személyéről. Ellenkező esetben a rendőrség jellemzően megszünteti az eljárást.
Elméletileg elképzelhető, hogy a térfigyelő kamera képe alapján nemcsak az autó, de a sofőr is beazonosítható. Az ügyvéd emlékei szerint ritkán előfordul, hogy a rendőrség megpróbálja azonosítani a vétkes személyét a kamerakép alapján, de Krizsa Norbert azon az állásponton van, hogy sem a közterület-felügyelet, sem a rendőrségi előadó nincs birtokában az ehhez szükséges műszaki szakmai ismereteknek, és a felvétel sem olyan jó minőségű, hogy az alapján tényszerű megállapításokat lehessen tenni.
Sajnos továbbra sem világos a helyzet, hiszen a 156/2009. (VII. 29.) számú kormányrendelet másként fogalmaz, mint a lap által megszólaltatott ügyvéd:
Ebből az olvasható ki, hogy ha a vezető nem azonosítható, akkor a jármű üzembentartója felel a szabálysértésért, ahogy az objektív felelősség hatálya alá eső más esetekben is.
Az ORFK viszont az Indexnek azt írta, hogy „arra tekintettel, hogy a közterület-felügyelet által használt kamerák nem felelnek meg a külön jogszabály által támasztott követelményeknek, a felvett jármű üzembentartójának objektív felelőssége alapján történő bírságszabás kizárt.”
A felvétel alapján a közteresek megtehetik a feljelentést, a rendőrségnek kötelessége is lefolytatni a nyomozást, és amennyiben a járművezető személye ismertté válik (magyarán bevallja a tettét), akkor meg lehet bírságolni. Ha nem, akkor az üzembentartóval szemben nem lehet szankciót alkalmazni.
A rendőrségi kamerarendszerrel persze más a helyzet. Az autópályákon és főutakon felszerelt VÉDA rendszer kamerái megfelelnek a közúti közlekedésről szóló törvénynek, szemben a közteresek kameráival. A rendőrség ezek alapján jogosult az objektív felelősség elve alapján a jármű üzembentartóját megbírságolni.
