Hivatalosan egy hét múlva mutatkozik be a Mercedes GLC izomváltozata. Kétféle teljesítményszinten, kétféle karosszériával választható a GLC 63: az AMG 4,0 literes, nyolchengeres turbómotorja 476 vagy 510 lóerőt ad le – ugyanannyit, mint az AMG GT és GT S modellekben –, a hajtásláncot ízléstől függően SUV vagy terepkupé gúnyába csomagolják.
Az erősebbik motort választva az indulás után 3,8 másodperccel már 100-zal száguldunk, amiért nem kis részben a változó nyomatékmegosztású összkerékhajtási rendszert illeti a köszönet. A nevében S betűt nem viselő modellnek 4,0 másodperc kell ugyanehhez, de nem ez a legfontosabb különmbség: a nagyobbik modell például nem négy, hanem öt üzemmódot kapott: a legutolsó a Race, azaz verseny program.
Szintén állítható – három fázisban – a légrugózáshoz kapcsolódó lengéscsillapítás; ennek húzó és nyomófokozata egymástól függetlenül szabályozható. Egyre fogynak az üzemmódok: az adaptív kormányműnek már csak kettő jutott.
A helykínálati előny magától értetődő, de még egy dologban többet kínál a GLC az AMG GT-nél: utóbbinál csak a még magasabb teljesítményszintű R kivitelhez jár a Panamerica hűtőrács, itt viszont alapértelmezésben jár az agresszív maszk.
