2012-ben hazánkban 692 darab olyan vállalkozás működött, melynek főtevékenysége járművezető-oktatás volt, az idei évre ez a szám 598 darabra csökkent. A szektor árbevétele ugyanakkor a 2012-es 10 milliárd forint körüli összegről 2015-re 13 milliárd forintra emelkedett.
Az alkalmazotti létszám tekintetében kiolvasható, hogy a munkaerőhiány súlyosan érintette az ágazatot. A vizsgált időszakban a vállalkozások alkalmazotti összlétszáma, az egyéni vállalkozásokat nem számítva, a 2012-es 1123 főről 2017-re 861 főre csökkent. Ehhez jön még az a kb. 3500 szakoktató, akik többsége megbízási szerződéssel vagy vállalkozói igazolvánnyal végzi tevékenységét.
Örvendetes tény viszont, hogy a felszámolás alá került cégek aránya a hazai átlaghoz képest alacsony volt a szektorban, és a vizsgált időszakban folyamatosan mérséklődött. 2012-ben 2,89% volt a felszámolás alá vont vállalkozások aránya, mely a tavalyi évben már csak 0,47%-ot ért el.
Az ágazatot sújtó negatív tendenciák oka elsősorban az alacsony jövedelmezőség, valamint a képzett munkaerő elszivárgása más szektorokba, illetve külföldre. A csökkenő szakoktatói létszám és annak elöregedése, valamint a pár éve megemelt kötelező gyakorlati óraszám miatt ma sokkal több időbe kerül a gépjárművezetői engedély megszerzése, mint 10 évvel ezelőtt. Nem enyhítette az ágazat munkaerő-problémáinak megoldását az sem, hogy 2005 és 2014 között a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) szüneteltette a szakoktatók képzését a tananyag megújítása érdekében.
A képzés újraindításának eredményei pedig még nem látszanak sem a cégadatokban, sem a jogosítvány megszerzésének idejében. A helyzet különösen vidéken súlyos, hiszen az autósiskoláknak csak a 63,4%-a működik Budapest és Pest megyén kívül. Ugyanakkor ezek a cégek egy növekvő piaci igényt kell, hogy minél rövid idő alatt kiszolgáljanak, hiszen az NKH közleménye szerint a KRESZ-tanfolyamra jelentkezők és az azt sikeresen elvégzők aránya egyaránt dinamikusan növekedett 2015-2016-ban.
Kérdés, hogy a munkaerőhiánnyal küzdő ágazat hogyan lesz képes ezt a megnövekedett igényt megfelelő határidőkkel, megfelelő szakmai színvonalon kiszolgálni a jövőben – zárja elemzését Hantos Zoltán, az Opten projektmenedzsere.
