Az elmúlt egy évben több buszbaleset hátterében a buszvezető nem diagnosztizált OSAS (Obstructive Sleep Apnea Syndrome ) vagyis az apnoé, az alvás alatti légzéskimaradás megbetegedése állt – adta hírül nemrég az Egészségkalauz.
A portál azt állítja, hogy ez az állapot leginkább az erősen horkoló embereknél jelentkezik.
Vezetés közbeni elalvás szempontjából kiemelten veszélyeztetettek még a serdülőkorúak, fiatal felnőttek (életviteli szokások, krónikus alvásmegvonás), a különböző alvászavarokban szenvedők (elsősorban alvásfüggő légzészavar, krónikus inszomnia, narkolepszia), továbbá a hivatásos gépjárművezetők.
Mi is pontosan az OSAS?
A közelmúltban 18 és 70 év közötti amerikai gépjárművezetők – 110 fő – súlyos következményekkel járó elalvásos balesetét dolgozták fel, és 31%-uknál találtak OSAS-t a baleset hátterében. Az elalvásos balesetek 30–35%-ának hátterében az OSAS volt igazolható, mely az USA-ban mintegy nagyjából 50 milliárd dollár teljes gazdasági kárt okozott. A vizsgálatok szerint az alvási apnoé szindrómában szenvedő betegek pszichomotoros teljesítménye rosszabb, mint akik véralkoholszintje 0,6 ezrelék.
A szindróma legfontosabb jellemzője a felső légutak alvás alatti, ismétlődő, részleges vagy teljes elzáródása, amely a szervezet oxigénellátottságának romlását okozza, és felületes, rossz minőségű alváshoz vezethet, amely következménye a nappali álmosság, fáradtság. Ilyen állapotban pedig igen veszélyes volán mögé ülni.
Akár a jogosítvány is veszélybe kerülhet
Az OSAS felismerésében fontos szerepe van a háziorvosnak, és ezt a szerepet tovább erősíti a 16/2015. (III. 30.) EMMI rendelet, mely a jogosítvány megújításához szükséges egészségügyi alkalmassági vizsgálat részévé tette az alvás közbeni légzészavar kiszűrését 2015 áprilisától. Azon kérelmezőket, akiknél fiziológiai jellemzőik alapján felmerül a mérsékelt vagy súlyos OSAS gyanúja, alvászavar-szűrővizsgálatra kell beutalni.
A mérsékelt vagy súlyos obstruktív alvási apnoé szindrómával diagnosztizált pácienseknél pedig alvásdiagnosztikai központban kiállított szakorvosi vélemény szükséges arról, hogy az állapotuk megfelelő ellenőrzés alatt áll-e, és a kezelés során kapott utasításokat betartják-e.
Az egyes alkalmassági csoportba tartozó alvási apnoéban szenvedő pácienseknek háromévente, a hivatásos jogosítvánnyal rendelkezőknek pedig évente alvásdiagnosztikai központban végzett orvosi felülvizsgálaton kell részt venniük, amelynek célja annak megállapítása, hogy a beteg betartja-e a kezelés során kapott utasításokat, szükséges-e a kezelés folytatása.
Ha a páciens nem tartja be a kezelést, vagy rosszabbodik az állapota, bevonhatják a jogosítványát.
