Amikor a Toyota bemutatta a C-HR crossovert, sokan már akkor tudni vélték, hogy a márka rálépett a szent elmebetegség útjára. A városi apróság a maga összekaszabolt dizájnjával aztán nem hogy felháborította volna, hanem inkább lenyűgözte a toyotistákat, a cég pedig vérszemet kapott, és miután visszatalált a motorsport világába, épített belőle egy semmire sem alkalmas, de mindenre megoldást jelentő (és ami nagyon fontos, az egyetlen valódi konkurenst, a Nissan Juke Nismót miszlikbe szaggató) örömszörnyet.

Az észak-amerikai SEMA tuningkiállításon bemutatott Toyota C-HR R-Tuned szinte csak nevében mutat rokonságot az utcai verzióval. Motorja egy 2,4 literes, négyhengeres turbó, 600 lóerővel. Hatszázzal. Az elsőkerék-hajtás maradt, ám szereltek hozzá egy részlegesen önzáró differenciálművet, így vezethető maradt az autó.

Mi az, hogy vezethető: a rettenetes aerodinamikai csomaggal (a hátsó szárnyon 130 kg leszorítóerő ébred) felszerelt csöppség minden idők ötödik legjobb köridejét futotta a kaliforniai Willow Springs International Raceway versenypályán, így alighanem igaza van a gyártónak amikor azt állítja: ez a világ leggyorsabb szabadidőjárműve.

A nyomatékot és a hatalmas Brembo versenyfékek által generált, negatív gyorsulást 18 colos keréktárcsákra szerelt, fél-slick Toyo Proxes RR versenyabroncsok viszik át az aszfaltra.

Az utastér megszűnt utastér lenni, hátul nincsenek ülések, a dekorpanelek helyén szénszálas lemezek pőréskednek – más kérdés, hogy nekünk így jobban tetszik.

Húzódj le, Juke Nismo! 1