Szerencsésebb esetben csupán a madarak csicseregnek róla, rosszabb esetben saját bőrünkön tapasztalhatjuk azt, hogy milyen kellemetlen rádöbbenni a tényre: rossz üzemanyagot tankoltunk az autóba. A különböző méretű töltőfejek miatt legnagyobb valószínűséggel dízelautóba tankolhatunk véletlenül benzint, mert annak csöve vékonyabb. Ezzel nagy kárt tehetünk a motorban, de a rossz minőségű gázolaj is károsíthatja az autót.
Mi történik, ha benzint kap a dízelmotor?
Az eltérő töltőfejek – a dízel csöve vastagabb – és -nyílások ma már egyértelművé teszik, hogy melyik autó milyen hajtóanyaggal megy, de még így is rendre előfordul a félretankolás, ami leginkább a dízelmotorokat veszélyezteti. Az idősebb, régebbi technikájú benzinmotorok viszont kis szerencsével akár túl is élhetik a gázolajos kúrát, csupán maradéktalanul el kell távolítani a dízelt és újra teletankolni az autót.
Elég kinyitni a fedelet és már mehet is bele az üzemanyag
Mivel a gázolajos autóknál az üzemanyag kenést is végez, ezért a nagynyomású rendszerek rosszul viselik a benzin okozta kenéshiányt és a megnövekedett terhelést. A régebbi motoroknál az adagoló károsodhat, az újabbaknak a szivattyú és a befecskendező érezheti meg a félretankolást. Súlyossága pedig attól függ, hogy milyen mértékben kerül a rendszerbe a rossz üzemanyag, de ettől függetlenül súlyos százezreket emészthet fel egy ilyen figyelmetlenség.
Ha már bekövetkezett a baj – tehát jelentős mennyiségű benzin került a dízelmotoros autóba – akkor természetesen azonnal szerelőre van szükség, hiszen nem elég megszabadítani a rossz üzemanyagtól az autót, hanem a teljes rendszert ki kell tisztítani és le kell ellenőrizni.
Mit okoz a rossz minőségű gázolaj?
Míg a benzin egyik legfontosabb jellemzője az oktánszám, addig a gázolaj esetében ez a cetánszám, mely az öngyulladási hajlamot mutatja és természetesen erősen függ az üzemanyag kémiai összetételétől. Ha alacsony a cetánszám, az az öngyulladási idő növekedését okozza, ez észrevehető onnan is, hogy kopogni fog a motor, valamint erősen füstöl, erőtlenebb és több lesz a lerakódás is. Ezzel szemben a magas cetánszám nem vezet ilyen súlyos következményekhez, de emelkedik az emisszió és persze növekszik az üzemanyag előállítási költsége is. Magyarországon az dízel minimum cetánszáma 51.
Korábban a pletykák szerint tőlünk keletebbre – például Ukrajnában – rettentően kénesek voltak a gázolajok, ami nem csak korróziót okozhat, tönkreteheti a részecskeszűrőt, hanem a már említett lerakódásokat is megszilárdíthatja, továbbá a szaga sem túl kellemes. Ma már erősen szabályozzák, alacsonyan tartják az üzemanyagok kéntartalmát, hiszen így környezetvédelmi szempontból is előnyösebb.
Nagy károkat okozhat a vizes gázolaj is, hiszen az ezredmilliméter pontossággal illesztett rendszerek egyes elemei fémtiszták, ezek kenését végzi a megfelelő minőségű üzemanyag. Azonban ha túl vizes a dízel, akkor ezeken az elemeken megjelenhet a korrózió, ebből következően nyomáscsökkenés jelentkezhet, ami pedig a teljesítmény csökkenését okozza. A megfelelő kenés már csak azért is fontos, mert a tápszivattyú lapátjainak kopásával együtt apró fémforgácsok jelenhetnek meg a rendszerben és az injektoroknál. Ha pedig túl sok víz kerül az üzemanyagba, az a hideg idő beköszöntével be is fagyhat, ami megakadályozhatja az üzemanyag célba juttatását is.
A turbódízelek esetén a befecskendezési nyomás elérheti akár a 2000 bart is, ami jól jelzi, hogy mennyire komoly folyamatok mennek végbe az autó orrában. A modern, kis lökettérfogatú turbómotorok bevezetése óta eltelt idő sok hasznos tapasztalatot hozott, amihez az üzemanyagok fejlesztésekor is visszanyúlnak. Mivel a különféle lerakódások megjelenhetnek az üzemanyag-ellátó rendszeren, a szívószelepeken és az injektorokon, a modern üzemanyagok adalékait már ennek megfelelően fejlesztették ki. A Shell például Dynafelx névre keresztelte azokat az üzemanyagokat, melyek ilyen lerakódást oldó adalékokat tartalmaznak.
A burkolat jót tesz a 2 literes TDI-nek, alatta látható, hogy milyen összetett szerkezet egy modern turbómotor
Az sem elhanyagolható tény, hogy egyebek mellett fejlettebb súrlódásmódosító adalékokat is tartalmaz az új üzemanyag. A súrlódás csökkenése pedig már csak azért is jó, mert így kisebb lesz a motor belső ellenállása – erre az autógyártók is fokozottan figyelnek ma már -, a dugattyúk könnyebben siklanak a hengerfalak között, így kisebb a veszteség, nő a motor hatásfoka. Egyszerűbben fogalmazva kevesebb olyan energia vész kárba, ami akár az autót is hajthatja.
Itt a tél – kell aggódni?
Míg korábban lehetett gond a gázolajjal télen, mostanra a neves forgalmazók hazánkban is speciális gázolajjal készülnek a télre. Ezekben a dízel üzemanyagokban a hozzáadott adalékok megakadályozzák a nagyobb paraffinkristályok kiválását. Az egyébként fagypont alatt induló folyamat nyomán eldugulhatnának az üzemanyagellátó-rendszer különböző elemei. A modern téli dízel üzemanyagokkal viszont -25 fokig is biztonságban autózhatunk.
