Az iparági vezetők nehéz döntés előtt állnak: vagy a meglévő dízeles modelljeiket kell továbbfejleszteniük óriási költségekkel, vagy kevesebbet tudnak értékesíteni jövedelmező modelljeikből, vagy százmillió eurós büntetésre számíthatnak a kibocsátási normák nem teljesítése miatt. Mindemellett persze reménykedhetnek abban is, hogy az Euro 6-os normát teljesítő dízelmotorok rehabilitálják a technológiát.
A dízelmotorok több nitrogén-oxidot és koromrészecskét bocsátanak ki mint a benzinmotorok, üzemanyag-felhasználási hatékonyságuknak köszönhetően azonban ezzel együtt is kulcsfontosságú szerepet töltenek be az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésében.
Minthogy azonban egyre több autós mond le dízelautó vásárlásáról – nem utolsósorban belvárosi kitiltásuk fenyegető veszélye miatt -, az autógyárak számára kérdésessé vált a 2020-2021-ben életbe lépő új, szigorúbb uniós emissziós normák teljesíthetősége is.
A dízeles autók értékesítése nyolc százalékkal csökkent tavaly Európában, részarányuk pedig az új autók eladásában 44 százalékra csökkent az 55 százalékos, 2011-es csúcsról. Részben ennek is tulajdonítható, hogy az új autók átlagos szén-dioxid-kibocsátása például az Egyesült Királyságban 17 éve első alkalommal emelkedett tavaly. Az elmúlt hónapban viszont Németországban már 19 százalékkal, Nagy-Britanniában pedig 24 százalékkal csökkent a dízelautók eladása.
Matthias Müller, a Volkswagen vezérigazgatója aggodalmának adott hangot a dízel jövője miatt a Reuters tévécsatornának adott interjúban, megjegyezte ugyanakkor, hogy pont az ilyen problémák megoldása az autógyárak feladata. „Bízom a dízeltechnológia reneszánszában” – szögezte le az interjúban.
