Nem hozott érdemi balesetszám-csökkenést a Véda sebességmérők 2016 eleji megjelenése. A bevezetés évében 16 627 személyi sérüléssel járó baleset történt, 2017-ben pedig 0,87 százalékkal kevesebb – írta a Napi.hu.

A rendőrség sebességmérési gyakorlatát nem kevés kritika éri, mondván: az kevésbé a balesetek megelőzését, mintsem a pénzbeszedést szolgálja. Ezt persze a hatóság cáfolja. A legmegnyugtatóbb ugyanakkor az lenne, ha kiadnák, hogy azokon az útszakaszokon, ahol fix sebességmérőket szereltek fel, miként alakult a személyi sérüléssel járó balesetek száma.

Ha ugyanis csökken, akkor ezzel bizonyíthatják, hogy valóban veszélyes útszakaszokon, baleseti gócpontoknál szerelték fel ezeket az eszközöket és senki sem kérdőjelezné meg a hatóság motivációját vagy a pénz elköltésének hasznosságát. Legalábbis a fix eszközöknél.

Ezen adatok kikérésével a Napi.hu is megpróbálkozott bő egy évvel korábban, amikor az eszközök egyévesek lettek. A rendőrség akkor a következő választ adta: „a területi egységekre, a legnagyobb bírságra, a legnagyobb sebességre vonatkozó adatszolgáltatás csak az ügyek egyenkénti vizsgálatával lenne lehetséges, ez pedig az alaptevékenységek ellátásához szükséges munkaerő aránytalan mértékű igénybevételével járna, ezért ezzel kapcsolatos adatokról tájékoztatást adni nem tudunk.”

A hatóság azt is közölte, hogy milyen szempontok alapján döntöttek fix eszközök kihelyezéséről. Ezek között szerepel ugyan a balesetek száma és súlyossága, de hogy milyen részletes adatokat jelent, az nem derült ki.

Maga a válasz pedig azt is jelenti, hogy a rendőrségi helyszínelés során készült jegyzőkönyveket – amelyekben vélhetően megadják az egyes balesetek pontos helyét is – nem fésülik össze egy adatbázisban.

A Magyar Közút Nonprofit Zrt és a Közlekedéstudományi Egyesület Közlekedésbiztonsági Tagozata nemrég kiírta az idei „az év körforgalma” pályázatot, amelyben szerepel egy érdekes mondat: „ha a körforgalomban, annak ki- és belépési pontjain az elmúlt három évben legalább három személyi sérüléses baleset történt, akkor a létesítmény nem kaphat elismerést. A baleseti adatokat a bíráló bizottság a hivatalos baleset nyilvántartási adatok alapján ellenőrzi.”

Ez arra utal, hogy léteznek ilyen adatok – vélhetően nem is akármilyenek, ha az ország összes körforgalmára rá lehet szűrni.

A Napi elküldte kérdéseit a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nek és a rendőrségnek is, utóbbitól azóta sem jött válasz.

A Magyar Közút viszont elárulta, hogy a KSH-tól rendszeresen kapnak adatokat a balesetekről. Ezeket egy belső rendszeren tárolják, amelyhez nem lehet hozzáférni, de ha szükséges, készítenek egy szűrést.

Mikor azonban kiderült, hogy a fix Véda sebességmérők környékéről szeretnének adatokat kérni, a Magyar Közút is a rendőséghez irányította a lapot – egyrészt mert a KSH-nak is ők szolgáltatnak adatot, másrészt mert az eszközök egy része nem az országos közúthálózaton található.