Arra voltunk kíváncsiak, hogy mekkora munka megrendezni egy ORB-futamot, mikor és milyen feladatokat kell elvégeznie egy rendezőnek és az őt körülvevő személyzetnek. Az Iseum Rallye rendezője ebben volt segítségünkre.
Igaz az a tétel, hogy egy rendező, amint az utolsó autó is legördült az adott futam céldobogójáról, kis túlzással szinte azonnal nekilát a következő évi rendezvény megszervezésének?
Hellyel-közzel. Személy szerint én 2017-ben egy héttel a verseny után mentem haza, úgy, hogy elpakoltunk az erdőben, illetve a verseny útvonalán mindent, amiket kihelyeztünk: a lassítókat, a szalagokat, az útba igazító táblákat és a biztonságtechnikához tartozó tárgyakat és természetesen összegyűjtöttük a szemetet. Ezt követően jön az utak karbantartása. Ez meghatározó része a versenynek, ami, ha nincs szerencsénk és gyengébb időjárást fogunk ki, mondjuk szétázik a talaj és fellazul a szerkezete, akkor egy nagyon jelentős munkát eredményezhet, nyilván hatalmas költségtartalommal. Általában az utak javítása a verseny utáni 30-45 napban megtörténik.
Ekkor mondhatjuk, hogy körülbelül a rendrakással végeztünk. Szeptember-októberben szoktam először visszatérni Szombathelyre, akkor leülök az illetékes városvezetőkkel. Mi az, ami az adott évi rendezvényben tetszett, mert akkor már lecsengett, van egyfajta visszhangja a helyi lakosok, a média tekintetében, amiből már lehet következtetéseket levonni, hogy mi az, amit esetleg majd másként kell csinálnunk, ahhoz, hogy még jobb, elfogadottabb rendezvényt valósítsunk meg a következő évben. Ezzel egy időben elkezdek otthon tervezgetni egy A4-es papíron, és novemberben szoktam megint visszamenni Vas megyébe. Akkor egy négykerék-hajtású terepjáróval nekiállok felfedezni újabb területeket, illetve bejárom a korábbi évek útvonalát is, hogy milyen állapotban vannak a szakaszok. Egy-másfél héten keresztül az erdőt járom reggeltől estig, begyűjtök rengeteg adatot, majd ezt az információmennyiséget a téli estéken feldolgozom. Ekkor már van egy alapvető elképzelésem arról, hogyan fog kinézni a következő évi program. Az sem titok, hogy nem csináltam még soha olyat, hogy elővettem volna az előző esztendő forgatókönyvét, átjavítottam a dátumokat és leadtam a versenykiírást. Folyamatosan arra törekszem, hogy aki tavaly ott volt a versenyünkön, és visszatér hozzánk az idei, vagy az azt követkő esztendőben, annak ne legyen elég annyit csinálnia, hogy előveszi a múlt évi itinert, leporolja és tud versenyezni.
Legyen sportértéke, hogy újra fel kelljen dolgozni a pályákat, módosítunk rajta ezt-azt, így a versenyzők is a megfelelő mennyiségű hozzáadott értékkel tudjanak csak eredményesen szerepelni.
Ahogy kiveszem a szavaidból, az első fél év nem napi elfoglaltságot, hanem időszakos munkát jelent. Gondolom az igazán aktív szakasz a futamot megelőző fél évben következik.
Decemberben megvan ez az első körös egyeztetés, miután kvázi a külsősökkel, vezetőkkel összerakjuk, leegyeztetjük a forgatókönyvet, akkor jön az, hogy ennek a sportszakmai részét ki lehet bontani. Ekkor már le lehet adni az első engedélykérelmeket, elkezdeni az első egyeztetéseket. Eközben eljutunk oda szeptember-októberben, hogy már be kell jelenteni a következő esztendőre a versenyt. A szövetségbe be kell adni a versenybejelentést és be kell fizetni a bejelentési díjat. Az ünnepek után, januártól pedig kőkemény munka van.
A szeptembertől decemberig terjedő időszakban hány fővel dolgoztok az Iseum Rallye megszervezésén?
Az első, fél éves előkészítő, tervező szakaszban minden egyes lépésben részt veszek, de nem mindig vagyok egyedül. Ez inkább még a brainstormingok időszaka. Ezért van szükség olyan segítőkre, akik aktív részesei a csapatnak Vas megyében és természetesen a legközvetlenebb kollégáim: a testvérem, Markó Zoltán és Kirschling János, akikre minden esetben számíthatok. A legtöbb segítséget Vas megyéből Cseri Józseftől kapok, aki maga is versenyző, aztán Horváth Endre és Hetyei Tamás is részt vállalnak a feladatokban, illetve a sportbírók és a sportszakma képviseletében Novák Jenő és Unger József. Körülbelül ennyien vagyunk, akik az első időszakban a rendezvényen dolgozunk.
Jól sejtem, hogy az ünnepek után kezdődik meg számotokra az igazi nagyüzem?
Januártól ismét leköltözök egy-két hétre Szombathelyre, mert addigra minimális eltéréssel összeraktam kétféle útvonallapot, azaz megvan a verseny gerince, hogy mikor, melyik gyorsasági, milyen sorrendben, melyik napokra leosztva fog majd szerepelni a programban. Azt próbálom modellezni, körbejárni, hogyan működik majd a gyakorlatban, amit kitaláltam. Ezért is kell a két útvonallap, hogy ha az egyik nem megvalósítható, akkor legyen egy másik alternatíva, aminek mentén tovább lehet lépni. Ez januárban eldől és utána már a konkrét engedélyeztetés, illetve a részletek kidolgozása, a megvalósítás a cél. Most, amikor beszéltünk, a verseny előtt két héttel, már nem az engedélyeztetés a kérdés, mert már túl vagyunk egy versenykiíráson, van egy kész programunk. Százméteres pontossággal tudjuk, hogy milyen hosszú az Iseum Rallye akármelyik etapja vagy gyorsasági szakasza. Januártól legkésőbb március közepéig van még idő arra, hogy esetleg kibukjon bármi hiba, amit hirtelen meg kell oldani az engedélyeztetésben. Amikor megvannak az alapkövek, ami a mi esetünkben a versenykiírást jelenti, akkor jönnek az egyre kisebb építőelemek, végül elméletileg a verseny hetében, a futamot megelőző egy-két napban kerül minden a helyére.
Mik azok a szabályok, elvárások, vagy ha úgy tetszik, sorvezetők, amiknek mindenképp meg kell felelnie egy rendezvénynek, illetve mi az, ami alapján összeraktok egy ORB-futamot?
A mi munkánkat három dolog határozza meg: elsőként a sporttörvény, másodikként a sportszakma, amik az MNASZ és az FIA diktálta sportszakmai alapvetések a ralira vonatkozóan. A harmadik pedig saját magunk, a fantáziánk, a szakmai felkészültségünk és a szakmai kurázsi, hogy az ember mit szeretne ebből az egészből kihozni. Ahogy említettem, már december elején megvan a program, az útvonallap, amit utána leegyeztetek a helyi vezetőkkel és amennyiben ők áment mondanak rá, akkor azt elkezdjük kidolgozni. Konkrétan van egy excelem, amibe minden évben be tudok helyettesíteni és szépen kidobja nekem, hogy az alapvető sarokpontokat mikorra kell összehozni. Ebben a táblában vannak olyan saját időpontok, hogy a kialakult rendszer alapján hogyan és mikor tudok egyeztetni az adott térség vezetőivel, és vannak benne olyan dátumok, amik minden rendezőre egyaránt vonatkozó sportszabályok: a verseny bejelentésének a határideje, a különböző bejelentési díjak fizetésének a határideje, az útvonallap leadási határideje, a kiírási terv, a biztosítási terv, az engedélyek megkérésének a határideje. Ez egy csontszáraz adathalmaz, ami egy excelben összefoglalható, hogy lássam, mikor mit kell csinálnom. Egyébként a versenykiírásnak a futam előtt harminc nappal kell megjelennie és onnantól kezdve lehet nevezni az adott futamra.
Mielőtt továbbmegyünk, egy valamire mindenképp rá szeretnék kérdezni. Azt már tudjuk, hogy mi is az a versenykiírás, de a rengeteget emlegetett végrehajtási utasítást mikor alkalmazzátok, és mit takar ez a megnevezés?
A végrehajtási utasításnak az a feladata, hogy a versenykiírásban megjelent információkat kiegészítse vagy megváltoztassa azokat. Általában minden versenyen megjelenik az egyes számú, amiben annyit szoktunk leírni normál esetben, hogy a pályabejárás jelzései aszfaltos versenyen milyen színűek, vagy milyen útba igazító táblákat raktunk ki. De a végrehajtási utasításban szerepel a kötelező matricák felragasztása, megnevezése is, tehát általános dolgokat tartalmaz. Akkor jó egy versenykiírás, ha egy versenyzőnek, aki veszi a fáradtságot és végigolvassa, ez tulajdonképpen egy sorvezető lesz a rendezvény megfejtéséhez. Onnan, hogy leadja a nevezését, egészen odáig, hogy a parc ferméből kihozhatja ő, vagy a csapat a versenyautót és elindulhatnak haza. Tehát a kettő közötti időszakban a versenyzők összes feladatát, kötelezettségét tartalmaznia kell egy kiírásnak, hogy a versenyző ezt lássa és értse, fel tudja építeni a saját csapatának a logisztikáját. Amennyiben nem tartalmaz kellő információt, akkor jön az, hogy Biblia méretű végrehajtási utasításra van szükség, mert ki kell dobni a versenykiírás felét, vagy meg kell változtatni. Ez csak azt jelzi, hogy vagy katasztrófa történt, mert éppen egy kisbolygó becsapódott az adott térségbe, vagy nem voltunk elég alaposak a verseny előkészítése során.
Mik a legfontosabb határidők egy magyar bajnoki futam megrendezésének esetében?
Két ilyen időpont van egy verseny esetében. Az egyik a versenykiírás megjelenése, ami a végleges megoldásokat, terveket tartalmazza a futam előtt egy hónappal. A második pedig maga a verseny időpontja. Nyilván ahogy közeledünk a futamhoz, körülbelül március elejétől egyre több embert kell bevonni. Sok olyan kapcsolódó szolgáltatás vagy szolgáltató van, akik nélkül nem tudunk versenyt rendezni. Ilyen a rádiózás, az értékelés, az időmérés, a nyomdák, a dekorosok. A rádiózást például már a verseny előtt egy hónappal előkészíti az ezzel foglalkozó cég. Ők már lent vannak a területeken és az általam megadott pontokon kiméricskélik, hogy fog-e a szólni a rádió, illetve megtervezik, hova kerüljenek föl az átjátszók, a rádióállomások a gyorsokon működjenek. De ugyanígy készülnie kell a GPS nyomkövető rendszert üzemeltető cégnek, nekik trackeket, koordinátákat kellet küldenem, hogy pontosan merre megy az útvonal, ezt felprogramozzák, hogy működjön a szoftver. Ez elsősorban biztonsági szempontokat szolgál, mert a versenyautókban elhelyezett GPS-ek lassulást is mérnek, ha a versenyzőkkel történik valami a gyorsasági közben, akkor tudjuk, hogy hol vannak és egészségesek-e vagy segítségre szorulnak.
A szervezési időszak végére, illetve a futam idejére mekkorára duzzad az az emberállomány, akik az Iseum Rallye megrendezésén dolgoznak?
Az első három hónapban dolgozunk rajta tízen, a verseny előtt két hónappal már 30-an, az utolsó egy hónapban pedig sokkal többen. Ekkor állnak fel a végleges stábok: a pályabiztosítók, a sportbírók, a biztonságiak. Ilyenkor egyre több megbeszélésen, egyeztetésen kell részt vennem, a polgármesteri hivataloktól kezdve a különböző hatóságokig. Ha mindenkit beleveszünk a sorba, akkor minimum 100 ember, akik a konkrét megvalósításban vesznek részt, a sportbírók, a pályabiztosítók, a biztonsági személyzet, a Marco Racing Team csapata. A verseny szigorúan vett három napja alatt pedig 600 ember dolgozik a rendezvényen.
Egy alapvető dolgot nem árt tisztába tennünk, amit szerintem sokan nem tudnak, mégpedig azt, hogy egy rendező egészen a verseny rajtjáig gardírozza a futamot, majd onnantól kezdve nincs hatása a futam eseményeire, tehát ha a versenyigazgató töröl egy szakaszt, vagy alternatív útvonalon vezeti el a mezőnyt, azért nem a rendezőt kell ostoroznia a pálya szélén várakozó szurkolóknak.
Így van. A rendező az első felügyelőtestületi gyűlés alkalmával hátralép egyet és onnan tulajdonképpen az a feladat, hogy biztosítsa azt, hogy valóban legyen kordon, útlezárás, de akkor már nem tőle függ a verseny sikere. Egy verseny lebonyolítása során vannak olyan pozíciók, ahova nem azt nevezek ki, akit akarok, hanem meg van szabva, hogy milyen listáról, megfelelő szakmai tudással, vizsgákkal, jogosultsággal rendelkező emberek közül választhatok oda valakit. Ilyen például a versenyigazgató, de van olyan, akit delegálnak, akit nem választok, hanem kapok. Ilyen például az autós technikai bizottság, a felügyelőtestület vagy a versenyösszekötő. Egyébként a rendező hibája is benne van a pakliban, ha nem megfelelően készíti elő a rendezvényt, de az is megeshet, hogy nincs meg a kellő összhang ezek között a felelős, vezető beosztású emberek között, akkor a verseny színvonalát negatív irányba tudják befolyásolni. Ha röviden össze kellene foglalnom a rendező feladatát, akkor neki kell megteremteni a verseny lebonyolításának a lehetőségét, és a lehető legkisebbre csökkenteni annak a kockázatát, hogy a verseny akármilyen okból megakadjon, döcögőssé váljon. Tehát a kockázatok kizárása és csökkentése minden szempontból a rendező feladata. Nem az a kunszt, hogy meg tudunk-e kérni egy útlezáráshoz egy engedélyt, hanem az, hogyan tudunk egy balesetre vagy egyéb előre nem várt történésre jól reagálni a csapatunkkal, illetve meglegyenek a szükséges eszközök és mindenki tudja a feladatát. Ha ezt sikerül megoldani, akkor elviekben minden előre nem látható problémát tudunk orvosolni.
Ezért szeretem nagyon a csapatomat, amit 20 év alatt sikerült kialakítani, mert miközben dolgozunk a versenyeinken, jól szórakozunk és rengeteget nevetünk a millió probléma ellenére. Élvezzük a közös munkát, konstruktívak vagyunk és kiválóan tudunk együttműködni. Ahogy előbb említettem, a rendezőnek az a feladata, hogy megteremtse a rendezvény megvalósulásának a lehetőségét, de ami az első helyen szerepel, az a megfelelő biztonsági keretek garantálása, ez a legfontosabb! Az autósport egy veszélyes üzem, így a biztonságot kell mindenekelőtt szem előtt tartanunk, csupa nagybetűvel. Egyébként egy rendezvény költségvetésének a jelentős része arra megy el, hogy a nézőket megóvjuk a saját felelőtlenségüktől. Persze nem általánosítok, mert nem minden nézőről van szó, de ezért van szükség sok helyen a szalagozásra, rádióhálózat üzemeltetésre. Elsősorban a nézők és a versenyzők biztonsága a legfontosabb, és úgy alszom nyugodtan, ha ebben az esetben sem a szabályok által előírt minimumot teljesítjük, hanem ha minden kockázatosabb, vagy nagyobb figyelmet igénylő helyszínen az átlagosnál többen dolgoznak a rendezvényeinken. Ami még fontos, hogy a nézőktől most sem kérünk egyebet, csak feltétel nélkül tartsák be a sportbíró kollégák és a pályabiztosítók kérését, utasításait, hogy egy balesetmentes versenyt tudhassunk majd magunk mögött az Iseum Rallye végén. Jó szurkolást mindenkinek!
Az Iseum Rallye megtekintése idén is ingyenes lesz a szurkolók számára. A program pénteken a kvalifikációval veszi kezdetét a Penta gyorsaságin, ami a söptei út mellett fut. Az ORB és az ORC mezőnye szombaton hat, míg vasárnap négy gyorsasági szakaszt teljesít majd, mielőtt délután megérkezik a Szombathely főterén felállított céldobogóhoz.
Szöveg: Vörös Gergely
Fotó: Molnár János, Szabó-Jilek Ádám
