Az Európai Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiai Közös Vállalkozás (FCH JU), a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpont (MTA TTK) és a Magyar Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Egyesület közös szervezésében először rendeztek a hidrogén ipari, közlekedési felhasználásával kapcsolatos konferenciát Budapesten. A Toyota támogatásával tető alá hozott programon a téma hazai és nemzetközi szakértői szólaltak fel.
A fedélzeten tárolt hidrogénből és a légköri oxigénből elektromos áramot fejlesztő üzemanyagcella működésének egyetlen mellékerméke a víz.
A rendezvény aktualitását növelte, hogy a magyar kormányzat napirendre tűzte a H2-infrastruktúra fejlesztését: a tervek szerint 2020-ra kettő, 2030-ra tizennégy hidrogén-töltőállomás működhet hazánkban. Ez egyébként nem is olyan kevés: jelenleg világszerte mindössze 298 H2-kút látogatható, ebből 111 üzemel Európában.
Toyota Mirai FCEV
Az infrastruktúra fejlesztése elodázhatatlan: az előrejelzések szerint 2050-ra a világ FCEV-állománya eléri a 113 millió darabot – jelenleg alig több mint 7000 üzemanyagcellás autó fut a világ útjain. Németország például a jelenlegi 40 helyett középtávon 400 kút létesítésével számol.
Honda Clarity FCEV
A 2050-re előrejelzett 113 milliós FCEV flotta már érezhető környezeti hatással bír majd: akár 200 millió tonnával csökkentheti a légkörbe jutó CO2 éves mennyiségét.
Jelenleg a Toyota (Mirai), a Hyundai (ix35, Nexo) és a Honda (Clarity) rendelkezik forgalomba helyezhető FCEV gépkocsival, de szinte az összes jelentős autógyártó rendelkezik legalábbis előrehaladott stádiumban álló prototípusokkal.
Hyundai Nexo FCEV
