2009-ben Genfben még szájtátva néztük a Tata standján az Európának szánt, 800 ezer forint körüli áron kínált Tata Nanót. A tróger kivitelezés és a fájdalmasan olcsó megoldások ellenére az autó mégis sokaknak jelenhette volna a többé-kevésbé biztonságos és komfortos közlekedést. Persze nem rendes autóval, hanem robogóval, biciklivel összehasonlítva.
Az ötlet jónak tűnt, elméletileg rengeteget kellett volna eladni belőle, de valamiért mégsem lett bombaüzlet a motorkerékpár és az autók közé ékelődő négykerekű szükségmegoldás. Míg tavaly júniusban 275 darabot adtak el belőle – ez sem túl izmos adat -, idén ez az adat már csak egy egyetlen árva Nanóra csökkent. Ilyen érdektelenség mellett pedig a gyár úgy döntött, elengedi a világ legolcsóbb autójának a kezét és 2019-től befejezik a gyártást.
A sikertelenségnek több oka is lehetett, a kezdeti autótüzek sem tettek jót a modell hírének, de a legnagyobb baj talán az volt vele, hogy az olcsóság oltárán szinte mindent feláldoztak, ezt az autót nehéz volt szeretni. Sőt, annyira ronda volt, az egyre gazdagodó, már autóvásárláson is elgondolkodó réteg inkább még évekig tovább spórolt, csak hogy olyan autót tudjanak venni, amihez már érzelmileg is kötődnek, tetszik nekik.
Szóval a világ legolcsóbb autójának vége. Persze a világnak így is lesz legolcsóbb autója, csak egy kicsit drágábban, de több érzelemmel. Mert a piacnak, úgy látszik, ez kell.
