Emelte a tétet a Bugatti, legújabb modelljükből csupán negyven példány készül és ahogyan az ilyenkor lenni szokott, már a premier előtt minden darabnak megtalálták a gazdáját. Persze nagy valószínűséggel még is így jóval többen lettek volna képesek a brutális szupersportautó megvásárlására. Az autót a Bugatti hagyományaihoz hűen egy francia versenyzőről nevezték el, Albert Divo az 1920-as években kétszer is diadalmaskodott a Szicíliában rendezett Targa Florio versenyen.
Csupán 35 mm-es az első LED-es lámpa, mely szinte nem is látszik a függőlegesen elhelyezett menetfények mellett. Addig finomították a Bugatti Chiron-t, amíg 35 kilogrammot le nem faragtak az autó súlyából és az új aerodinamikai elemeknek köszönhetően 90 kilogrammal több leszorítóerőt termel. Egyúttal igyekeztek a jelenlegi modelltől eltérő, sokkal élesebb karaktert adni a Divo-nak. Ezt egyébként a vásárlók is üdvözölték, hiszen többen vágytak már egy valamivel brutálisabb Bugattira. Hát, most megkapták!
Felülről az autó egy nagy NACA duct-nak néz ki, ez az a légbeömlő, mely hatékonyan nyeli a levegőt, de aerodinamikailag a legkevésbé zavaró. A szélcsatorna központi eleme volt a fejlesztésnek, így kapott új légcsatornákat az autó, melyek leszorítóerőt termelnek és hatékonyabban vezetik a levegőt a hűtőkhöz. Külön hideg levegőt szállítanak a fékekhez is, így azok sosem melegednek túl, akárcsak a gumik, melyek mindig optimális hőmérsékletűek maradnak.
1,83 méter széles a hátsó szárny, ami azt jelenti, hogy 23%-kal nagyobb az alapot adó Chiron-nál és zavaró turbulencia sem keletkezik az autó körül az erre optimalizált elemeknek köszönhetően. Az automatikusan állítódó hátsó légterelő nem csak a leszorítóerőt adja, hanem fékszárnyként is működik. Újratervezték a diffúzort is, melyben négy kupufogócső kapott helyet. A teljes leszorítóerő így 456 kilogramm lett.
Nem az egyenes vonalú gyorsulás volt ezúttal a Bugatti célja, hanem a jobb kanyarképesség, éppen ezért a Divo-ban ugyan nincs Top Speed mód, ezzel a végsebessége 380 km/óra, cserébe élvezetesebben vezethető a versenypályán. 1,6 g-s oldalgyorsulásra képes a Divo. 8 másodperccel gyorsabb Nardó-ban, mint a Chiron.
Elsődleges szempont volt a vezethetőség, ezért a felfüggesztést és a kormányzást is közvetlenebbre hangolták. A súlycsökkentés során eltávolítottak némi hangszigetelő anyagot, könnyebb hangrendszert kapott az autó, megszabadultak néhány tárolórekesztől és könnyebb kerekeket raktak rá, valamint nagyobb mennyiségben használtak karbon elemeket.
Titanium Liquid Silver és Divo Racing Blue színek uralkodnak az autó külsején és a beltérben is, ahol a vezető és az utas eltérő színű közegben ül. A Bugatti a Divo-val azt is szeretné megmutatni, hogy a klasszikus karosszériatervezés még nem a múltté. Akárcsak Ettore és Jean Bugatti idejében, úgy most is képesek egyedit alkotni a meglévő alapokra. Ez azt jelenti, hogy a Divo motorja szintén 8 literes, W16-os, melyet négy turbó lélegeztet. 1500 lóerős teljesítménye mellé 1600 Nm nyomatéka van. Álló helyzetből 100-as tempóra 2,5 másodperc alatt gyorsul.
5 millió dollárba, tehát közel 1,5 milliárd forintba került a Bugatti Divo addig a pár percig, amíg el nem kelt az összes.
