Aki vérbeli autómániás, a szokásos lottóötös-tervezgetésben nemcsak arra gondol, milyen autók állnak majd álomgarázsában, hanem arra is, hogyan jutnak azok oda! Saját utat, felhajtót, autóbeállót építeni, a garázst összekötni a közúthálózattal igazán izgalmas dolog, de vannak a dolognak buktatói is rendesen. Szerencsére legalább a bürokráciával nem nagyon kell számolnunk.
Egy saját telken belüli magánút építése általánosságban nem építési engedély-köteles művelet, de azért speciális esetekben lehetnek kivételek. Ilyen például, ha nem akarjuk nagyon követni a terep sajátosságait, ugyanis „a telek természetes terepszintjének építési tevékenységgel összefüggő, 1,0 m-nél nem nagyobb mértékű, végleges jellegű megváltoztatása” nem engedélyköteles, de ha egy méternél nagyobb töltés vagy mélyítés szükséges, akkor már belénk köthetnek a hatóságok. Szintén nem engedélyköteles a „közforgalom elől elzárt, telken belüli áteresz, bejáró-, átjáró-híd építése„.
1, Fű az úton 1: beton gyeprács
A betonlinzer rácsközeiben nem kizárt dús, szép füvet nevelni, de nem is egyszerű dolog. Folyamatos tápanyag-utánpótlást igényel benne a növény, ha megáll a víz a rácsszemekben, az rohaszthatja ki a füvet, ráadásul vannak kutyák is, akik élvezettel szedegetik ki a lerakáshoz szükséges tömör alap felett alig pár centis humuszrétegben tanyázó fűcsomókat. Ha pedig nincs tömör alap, a tíz centi vastag rácslapok előbb-utóbb megbillennek és a felhajtó rondább lesz, mint valaha.
Ennek ellenére láttunk már szép gyeprácsos felhajtókat, de sokkal macerásabb elérni a stabil esztétikus állapotot, mint gondolná az ember.
Becsült költség: 2500 Ft/m2 anyagköltségtől + kb. 2000-2500 Ft/m2 lerakási költségtől
2, Fű az úton 2: műanyag gyeprács
Az újrahasznosítható polietilénből készült gyeprács jóval filigránabb, mint a beton, hunyorítva szinte nem is látszik a fű között a kocsi súlyát viselő rácsszerkezet. A telepítés is gyors (persze az aládolgozást, síkolást ezzel sem lehet megúszni, 15-25 centis tömörített murva és 2-3 centi homokos aljkiegyenlítés kell alá), a könnyű műanyagelemekkel sokkal könnyebb dolgozni, mint a tizenkétszer súlyosabb beton rácspanelekkel. Ma már olyan jópofa szerkezetek is készülnek műanyag gyeprácsból, melyekkel össze lehet legózni akár színben elválasztott parkolókat, be lehet vonni a fedésbe tört elemekkel árkokat, dombokat is. Viszont a rács élettartama nyilván nem éri el a betonét, tíz év élettartamot adnak meg a gyártók, ennek lejárta után gondoskodni kell a hulladék kezeléséről és az újratelepítésről.
Becsült költség: 3200 Ft/m2-től, plusz telepítési költség
3, Aszfalt otthonra?
Az ingatlan stílusától függően egy fekete aszfaltbeálló is lehet szép a ház előtt, de ilyet építeni csak drága technikával, profik megbízásával érdemes. Az aszfalt bitumentartalmától függően előfordulhat, hogy nyáron, nagy melegben a beállónk egy kicsit bűzleni fog.
Becsült költség: 3000 Ft/m2-től, de kis területnél magas kiszállási díjjal kell kalkulálni
4, Öntött beton
Tartós, gyorsan elkészíthető, igénytelen felület. A szociban oly elterjedt nagy, egyben kiöntött betonfelületeknél ma már vannak sokkal szebb megoldások. Megfelelő alapozás itt is elengedhetetlen, ha ez megvan, egészen egzotikus felületet lehet létrehozni például ezzel a stencilezős módszerrel:
Becsült költség: 3-4000 Ft/m2-től
5, Térkövek
Magyarország igazi térkőnagyhatalom, sajnos, de az otthoni felhajtónak nem kell ugyanolyan unalmas, szürke vagy vörös, egyenes vagy hullámos szélű sablonkockákból állnia, mint új köztereinknek. A betonból készült tartós, strapabíró kőkockák színben, méretben végtelen választékban elérhetők, persze minél egyedibb az adott burkolóelem, jellemzően annál drágább is, sajnos.
A térköves felhajtót betonágyban rögzített szegélyek közé, döngölt murvára illesztve rakják le, szükség esetén méretre vágva az egyes elemeket. Házilag is könnyen kivitelezhető pár alapgép beszerzésével, de érdemesebb profi brigádra bízni a dolgot, mert a vízlefolyáshoz szükséges megfelelő lejtés és az egyenletes terítés gyakorlatot kíván.
Becsült költség munkadíjjal: 4000 Ft/m2-től
6, Kőzúzalék, sóder
Nagyon romantikus a kerék alatt csikorgó kavics hangja, de van jó pár dolog, amit végig kell gondolni, ha nem szeretnénk szilárd útburkolatot. Ha például gyerek vagy kertben tartott kutya van a családban, tuti, hogy a burkolatanyag egy része előbb-utóbb átkerül az útról a fűbe, a hintaágyba, be a házba, extrém esetekben akár a háztető ereszcsatornájába is.
Ha mindezzel együtt tudunk élni, akkor szórt behajtónál is a megfelelő alapozással, a humuszréteg eltávolításával, síkolással-tömörítéssel érdemes kezdeni. A növényzet áttörésének megakadályozásához geotextíliát érdemes használni, ami, ha van kutya, sehol ne lógjon ki vagy legyen egy gyors kaparással elérhető, mert a kutyák imádják tenyérnyi vagy még kisebb fecnikre tépkedni az ilyesmit ráérő óráikban.
A tartós zúzottkő-burkolat háromrétegű: a tömörített alapon nagyobb, 5-6 centis szemcseátmérőjű, éles peremű, szabálytalan formájú zúzottkövet kell teríteni, legalább 10-15 cm vastagságban, ez gondoskodik majd a vízelvezetésről. Erre jöhet egy jól tömöríthető, 0-4 cm szemcseméretű frakció, majd erre a kb. 10 centi vastag ledöngölt rétegre jöhet a végső borítás, ízlés szerint, de azért lehetőleg lepróbált minőségben. A túl apró szemcsékben megsüllyed a kerék, a túl nagyok viszont kárt tehetnek a gumikban és persze kényelmetlen is átbukdácsolni egy ilyen felhajtón.
Becsült költség munkadíjjal: 2000 Ft/m2-től
(A cikkhez magazinunknak a STAVMAT Építőanyag Kereskedelmi Zrt. nyújtott szakmai segítséget)