Az ötödik generációs Toyota GR Supra bevezetéséig rettentő hosszú folyamat vezetett el – jó volna azonban hinni abban, hogy a modell piacra lépésével nem véget ért, hanem elkezdődött valami. A lehetőségekről brit újságírók faggatták Tada Tecuja főmérnököt, akinek a GT86 után az új Suprát is köszönhetjük, ő pedig készségesen válaszolt (vagy sokat mondóan hallgatott.)
Jelenleg piactól függően két motorral (3,0 literes hathengeres, 2,0 literes négyhengeres), három teljesítményszinten (197, 258, 340 LE) létezik a GR Supra. Erősebb motort nem ígért a főmérnök, viszont azt sejtette, hogy a Supra versenyautó mintájára utcára kerülhet egy csökkentett tömegű, akár 100 kilogrammal könnyebb verzió – ez adhatja az alapokat ahhoz a GRMN modellhez („A tömegcsökkentés mellett javítanunk kell az autó egyensúlyát, tovább finomítani a futóművet, és persze a motorteljesítmény sem maradhat változatlan.”), amelyet Tada-szan szeretne világszerte elérhetővé tenni.
Sokak szerint hiba, hogy nem kapható manuális váltóval a Supra. Erre a műszaki szakember szerint nincs szükség, de nem zárkózott el kategorikusan az ötlettők. „A GR Suprához fejlesztett sportautomata sebességváltó egészen máshogy működik, mint amit a vásárlók megszokhattak. Úgy gondolom, ha megismerik, nem érzik többé szükségét egy manuális váltónak. Ugyanakkor örömmel hallanám a visszajelzéseket: ha ezek után még mindig manuális váltóra vágynak, remélem, nem fojtják magukba, rajtunk nem múlik a megvalósítás.”
Érdekes fejlesztési irány a beltér átdolgozása: a legtöbb kritika ugyanis a felismerhetően BMW-s belső környezet miatt éri az autót. Tada-szan ugyan konkrétumokat nem említett, ám maga a tény, hogy szóba hozta ezt a lehetőséget, arra enged következtetni, hogy a Toyotánál sem mindenki elégedett a bajor belsővel.
A végére hagytuk a legérdekesebb, és egyben legnagyobb beruházást igénylő opciót: a kabriót. Nos, ilyen nem lesz, legalábbis a hagyományok nem követelik meg – Suprából soha nem létezett gyári vászontetős kiadás –, és a tömegcsökkentési törekvésekkel sem vág össze.
Annál inkább valószínű egy kiemelhető targa tetős variáns: ez rendkívül népszerű opció volt a korábbi generációknál, és minimálisan befolyásolja csupán az autó tömegét, tömegközéppontját, illetve szerkezeti szilárdságát. Jelenleg sajnos ennek a verziónak sem áll a zászló – a Toyota piackutatásai szerint a mai vevők lusták kézzel nyitogatni, pakolgatni a tetőlemezeket –, de nem is zárkózott el tőle végérvényesen a gyár, így van még remény.
Harmadik generációs Toyota Supra 3.0 Turbo targa tetővel
