A szövetség arra hívja fel a figyelmet, hogy a kategóriától és lakhelytől függően 3-5 ezer forintos éves díj kifizetésével a robogótulajdonosok mind a közúti igazoltatás során kirótt mulasztási bírságnak, mind pedig a közúti baleset során okozott kár megtérítésének kockázatát ki tudják küszöbölni.
A tulajdonosok jelentős része egyébként jóhiszeműen mulaszt, feltételezve, hogy csak a rendszámmal ellátott járművek esetében kötelező kgfb-t kötni. Azonban a kötelezettség minden olyan segédmotoros kerékpárra is kiterjed, amely részt vesz a közúti forgalomban. Ezekre rendszám híján alvázszámra kötnek kötelezőt a biztosítók, a biztosítás meglétét jól látható helyre kiragasztott matrica igazolja. A járművek előtörténetét sehol nem vezetik, így bónuszbesorolás sem befolyásolja a fizetendő díj mértékét.
A robogók által okozott károk átlagos összege gyorsan emelkedik. Az MNB legutóbb kiadott biztosítási statisztikái szerint a 12kW alatti teljesítménykategóriában 424 ezer, míg a 13-35kW közötti kategóriában 478 ezer forint volt a balesetek során kifizetett átlagos kártérítés. Ugyanakkor személyi sérülés esetén a kárösszeg könnyen elérheti a több milliós szintet is, biztosítás hiányában a károkozó mindezt saját zsebből téríti. A károsultaknak ilyenkor a MABISZ kártalanítási számlája térít, mielőtt az összeget behajtaná a károkozón.
Európában egyedülállónak számít, hogy a robogóknak semmilyen jól látható azonosító jelük nincsen. A rendszám bevezetése ebben a kategóriában számos előnnyel járna. Egyrészt jelentősen javulna a biztosításkötési arány. Másrészt cserbenhagyás esetén könnyebben beazonosíthatóvá válnának a balesetet, kárt okozó járművek.
Harmadrészt ki lehetne szűrni azokat a járműveket is, amelyek – 50 köbcenti feletti motortérfogatuk vagy 45 km/h-nál nagyobb potenciális sebességük miatt – már eleve rendszámmal kellene, hogy rendelkezzenek, és amelyek vezetéséhez motoros jogosítvány is szükséges. Ezen járművek esetében behajthatóvá válna az első hazai forgalomba helyezéskor fizetendő regisztrációs adó is.
