Amikor hónapokon át fogyókúrázol, aztán jön a karácsony, és három nap alatt visszahízod a leadott kilókat: valahogy így érezheti magát az autóipar Európában. A gyártók 2007 óta folyamatosan és nagy ütemben csökkentették átlagos CO2-kibocsátásukat, de 2017-ben megállt, 2018-ra pedig emelkedni kezdett a zuhanás.
A hanyatlásnak két oka van: egyrészt a szabadidőjárművek elterjedése (nagyobb gördülési és légellenállás = magasabb fogyasztás), másrészt a dízelüzemű járművek arányának csökkenése. Bármelyik trend megfordításával helyrebillenhetne a fejlődés, ám ahogy elnézzük a piacot, az emberek nem fognak hátat fordítani a szabadidőjárműveknek, és nem fognak újra beleszeretni a dízelekbe (egyik sem racionális döntés, így hiába is vitatkozunk velük).
Volvo XC90 T8 Twin Engine plug-in hibrid. Nagy autó, kicsi fogyasztás (legalábbis papíron)
Van azonban egy harmadik út is: a részleges vagy teljes villamosításé. A Tesla és a Smart CO2-kibocsátása például zéró – hiszen mindkettő kizárólag villanymotoros típusokat kínál. Azonban nem kell ennyire elszakadni a valóságtól: a hibridekkel is kiváló eredményeket érhetünk el, hiszen a sok kicsi sokra megy.
Tesla-paletta, zéró CO2-kibocsátással
Nem hiszed? Nézd meg a Toyota-csoport benzines és dízel modellektől megtisztított emissziós adatait: a konszern márkáinak 2018-as eladásaiból 54 százalékkal részesülő hibrid modellek átlagos CO2-kibocsátása csupán 91,1 g/km volt, azaz ha semmi mást nem árulna a Toyota, csak hibrideket, akkor már most bőven túlteljesítené a 2021-ben hatályba lépő normát. Mivel pedig egyre több autógyártó kínálatában jelennek meg az öntöltő és konnektoros hibridek, mégis csak van esély arra, hogy dízelmotorok nélkül is bűntudat nélkül vásárolhassunk böszme crossovereket észszerű kombik helyett.
Ford Mondeo 2.0 Hybrid; 99 g/km CO2. Már öt éve nagyon tiszta volt.
