Elvileg csak november első napjaiban válik publikussá a Nemzetközi Energetikai Bizottság (IEA) legújabb tanulmánya, de egy rövid részletet már közzétettek a szervezet honlapján.
Ez az autóipar CO2-kibocsátása és a szabadidőjárművek közötti összefüggésekkel foglalkozik, és bár legtöbbünk számára nem új felismerés, hogy a széles kerékkel szerelt, nagy homlokfelületű járművek többet fogyasztanak, és emiatt több szén-dioxidot bocsátanak ki, mint egy hasonló belső terű hagyományos gépkocsi, néhány arányszám megemlítésével egészen riasztó perspektívát rajzolt fel a szerző.
A 2010-es értékekhez viszonyítva jelentősen csökkent a személyautók CO2-kibocsátása, köszönhetően a modern gyártástechnológiáknak (könnyebb anyagok) és persze a benzin- és dízelmotorok javuló hatásfokának. Eközben azonban a szabadidőjárművek károsanyag-kibocsátása megnégyszereződött, részben azért, mert a fent említettek szerint többet fogyasztanak (átlagosan 25%-kal!), részben pedig azért, mert egyre többen vannak: 2010 óta megduplázták piaci részesedésüket.
Hiába tehát a személyautókkal elért megtakarítás, hiába a villanyautók (lassú) elterjedése, az autóipar egyre jobban piszkít maga alá, és az IEA elemzése szerint ez gyakorlatilag kizárólag a SUV-k hibája. Ma naponta 3,3 millió hordóval több nyersolajat égetnek el az autók, mint 2010-ben, és mivel a személyautók takarékosabbak lettek (önmagában számolva mínusz 2,2 millió hordó naponta), ez teljes egészében a crossoverek rovására írható.
A Toyota RAV4 volt az első tömegpiaci szabadidőjármű, amely kidobta a kínálatából a dízelmotort, és hibriddel helyettesítette azt. Ma már a Honda CR-V is így kapható.
A szabadidőjárművek csoportja ma a második leggyorsabban növekvő CO2-szennyező tényező a világon: náluk csak az energiaipar kibocsátása emelkedett riasztóbb mértékben.
A megoldás kézenfekvő: a szabadidőjárművek villamosítása. Ezen a téren jól halad az autóipar: a prémium szegmensben elsősorban a plug-in hibrid hajtásláncok (Volvo XC-modellek, Bentley Bentayga, Range Rover P400e modellek, BMW X5 xDrive45e, Audi Q5 TFSI e) és a tisztán elektromos hajtásláncok (Audi e-tron, Mercedes EQC) viszik a prímet, míg a tömegpiacon az olcsóbban megvalósítható öntöltő hibridek (Toyota RAV4, Honda CR-V) kínálnak csekélyebb CO2-kibocsátású alternatívát.
A Lexus UX 250h öntöltő hibrid crossover hajtáslánca. 178 lóerő, 4,1 literes átlagfogyasztás
Kakukktojás a Lexus, amely (még) nem ugrott fel a konnektoros hibridek szekerére, viszont minden szabadidőjárműve (UX, NX, RX) elérhető öntöltő hibrid hajtáslánccal, illetve a Peugeot, amely tömegpiaci szereplő létére plug-in hibrid hajtásláncot szerel a 3008-asba. A Hyundai és a Kia csinálják a legjobban: városi crossovereik (Kona, Niro) hibrid, plug-in hibrid és tisztán elektromos hajtáslánccal is kaphatók.
Szintén jó alternatíva volna, ha a dízelek ismét elnyernék a vásárlók bizalmát: az új generációs, Euro 6.2-es dízelmotorok már minimálisra szorították vissza a NOx- és részecskekibocsátást, a dízelek szén-dioxid-emissziója pedig mindig is kisebb volt a benzinmotorokénál. De ha már nem tudunk hinni a dízelekben, akkor marad a villamosítás…
