Az Aston Martin kifejezetten a DBX számára építette fel walesi gyártóüzemét, sőt, kifejezetten a DBX számára fejlesztett ki egy vadonatúj platformot – mindez jól jelzi, milyen fontos szerepet szánnak a crossovernek.
A tervezők teljesen tiszta lappal indultak, bár nem vetettek el minden tradíciót: a vázszerkezet például ugyanúgy ragasztott alumínium elemekből áll, mint a márka sportautóinál. A menetkész tömeg a műfajban kedvezőnek számító 2245 kg.
A helykínálat és a menetkomfort prioritást élvezett a fejlesztés során. Az autó 48 voltos elektromos kanyarstabilizátor-szabályozást, elektronikus vezérlésű, adaptív lengéscsillapítókat, valamint fejlett légrugózást kapott. A hasmagasság 95 mm-es tartományban állítható; alaphelyzetből felfelé 45, lefelé 50 mm-rel módosítható. Az autó emellett a csomagok be- és kirakodása, illetve a be- és kiszállás során is leengedhető.
Az említett, adaptív kanyarstabilizátor tengelyenként 1400 Nm-rel áll ellen az oldaldőlésnek, így a DBX akár sportautóként is vezethető, amihez a feszes hangolású kormánymű is hozzájárul.
Az Aston Martin motorfejlesztői nem kértek a 48 V-os elektromos rendszerből: a DB11-ből átvett 4.0 V8-as turbómotor nem kér hibrid támogatást. Legnagyobb teljesítménye 550 LE, a maximális forgatónyomaték 700 Nm. Álló helyzetből 4,5 mp alatt gyorsul 100 km/órára az autó, a végsebesség 290 km/óra – az erőfitogtatást az aktív kipufogórendszerből áradó, jellegzetes Aston Martin-hangzás kíséri.
A váltó tradicionális automata, kilenc fokozattal. Az összkerékhajtási rendszer aktív központi differenciálművet és elektronikus részlegesen önzáró hátsó differenciálművet alkalmaz.
A DBX minden idők legelső teljes értékű ötüléses Aston Martinja. A csomagtartó 632 literes, de a 40:20:40 arányban osztott hátsó támláknak köszönhetően tovább is bővíthető. A csomagok és sportfelszerelések szállítását rengeteg opciós csomag segíti elő, de egyéb extrák is kérhetők, a hordozható kutyalábmosótól kezdve a sícipőfűtő egységig.
A belső tér tágas és szellős, köszönhetően a tetőlemez teljes hosszában húzódó panoráma napfénytetőnek és a keret nélküli oldalablakoknak. A Bridge of Weir luxusbőrbe borított ülések határozott oldaltartást nyújtanak, anélkül, hogy csorbítanák a hátsó lábteret.
Az autó fejlesztése során külön női tanácsadókkal is konzultáltak; az ő ajánlásukra került osztott kartámasz az autóba, de a kesztyűtartó kialakítása és a kezelőszervek ergonomikus elhelyezése is nekik köszönhető. A tetőkárpit és a napfénytető árnyékolója opcióként Alcantara borítást kaphat.
A padlókonzol alatt tárolóhelyet találunk, amelyet felárért akár tömör fából is kiesztergálnak a kedvünkért. További fa-, fém- és bőrfelületek várnak az utastérben, de olyan innovatív, az autóiparban korábban még nem alkalmazott anyagokat is felhasználtak, mint a 80% gyapjúból gyártott kárpit, vagy a karbon idomok helyett kérhető, fenntartható len-kompozit. Az oldalablakok rejtett tömítése vagy a küszöbre rátakaró, ezért azt mindig tisztán tartó ajtó rendkívüli igényességről tanúskodik.
A luxusnak a csend is része: a nappali világításba beépített légbeömlő az első kerékdobon át, majd az oldalfal mentén vezeti el a levegőt, amely nemcsak a fékeket hűti, de a légellenállást és a felhajtóerőt is csökkenti.
A DBX első 500 példányát exkluzív ‘1913’ csomaggal szerelik fel: ezeket személyesen Andy Palmer vezérigazgató vizsgálja át, a kesztyűtartóban az építést dokumentáló, szignált fotókönyv mellett egy, a világpremiert ünneplő koktélpartira szóló meghívó is lapul.
Az autó Németországban 193 500 eurótól kapható, az első kiszállításokra 2020 második negyedévében kerül sor.
