A szuperkapacitású kondenzátor fogalma már többször előkerült az elektromos mobilitásban. A Toyotától a Lamborghiniig sokan számoltak már a technológiával, a francia Nawa Technologies pedig most azt mutatta be, miben és mennyivel tudna többet, mint az akkumulátor.
A szuperkapacitású kondenzátor lényege, mondja a cég, hogy a fékezésnél felszabaduló energiának akár a 90%-át is képes tárolni, szemben az akkumulátorokkal, amelyek a lassú energiafelvétel miatt ennek a töredékére képesek csupán.
A megoldás tehát kézenfekvő: kell egy akkumulátor, amivel haladhatunk, és egy szuperkapacitású kondenzátor, amely tárolja, majd leadja (akár a villanymotoroknak, akár az akkumulátornak) a fékezésnél visszanyert energiát.
Hogy a gyakorlatban szemléltesse az elméletet, a cég épített egy rendkívül pofás elektromos motorkerékpárt. A motort egy mindössze 9 kWh kapacitású lítium-ion akkumulátorcsomaggal szerelték fel – ez a kis tömegű kétkerekűek világában durván 180 kilométeres városi hatótávolságot eredményez. Beépítettek azonban egy szuperkapacitású kondenzátort is, amelynek mindössze 0,1 kWh a kapacitása, mégis vagy 120 kilométerrel megtoldja a hatótávolságot.
Ezzel a motorkerékpárral szemlélteti technológiáját a Nawa Technologies. A „tank” helyén a kondenzátor egység, a „motorblokk” helyén pedig az akkumulátor kapott helyet.
Ha ezt a 300 kilométeres hatótávolságot tisztán akkumulátorokkal szeretnénk megvalósítani, az a cég számításai szerint 60 kg plusz tömeget eredményezne, a szuperkapacitású kondenzátor tömege viszont csupán 10 kg. Egy motorkerékpárnál nagyon nem mindegy, hogy 150 vagy 200 kilót nyom – egy autónál pedig ennél is nagyobb a különbség.
A tömegcsökkentésnél is fontosabb, hogy a kisebb akkumulátor kisebb környezeti terhelést is jelent, azaz az akkumulátoros/kondenzátoros hibrid hajtásláncok nem csak takarékosabbá és könnyebbé, de egész élettartamát tekintve is környezetbarátabbá tehetnék az elektromos járműveket.
Az alábbi videón a Nawa Technologies új fejlesztése, a karbon nanocső elektródákkal szerelt szuperkapacitású kondenzátoros energiatároló egység látható. Ebből az is kiderül, hogy a rendszer az akkumulátoroknál jobban tűri a szélsőséges környezeti viszonyokat (hőmérséklet, nyomás.)
