Sokáig tölteni vagy tönkretenni – ma nagyjából ez a két lehetőség áll a konnektoros villamos (PHEV vagy BEV) járművek használói előtt. A gyorstöltés nagy stressznek teszi ki az akkumulátorokat, de kinek van ideje 16 órán át tölteni egy nyavalyás autót?
A Toyota, az MIT és a Stanford kutatói egészen egyszerű kérdésre keresték a választ: hogyan lehetne a legkíméletesebben 10 perc alatt fullra feltölteni egy akkumulátorcsomagot? A megoldásra normál esetben évekig kellene várni, hiszen minden lehetőséget végig kell próbálgatni, így kiszűrve azokat az opciókat, amelyek rövid távon kinyírják az akkumulátort.
A kutatók ehelyett mesterséges intelligenciára bízták a feladatot. A gépi tanulás módszerét alkalmazva a technika már néhány töltési ciklus után képes előre megjósolni az akkumulátor élettartamát, illetve a töltéssel járó terhelést. Sőt: korábbi tapasztalatai alapján arra is alkalmas, hogy eleve bele se fogjon bizonyos kísérleti irányokba, mert „tudja”, hogy az úgyis zsákutcának bizonyulna.
Az eredmény: azok a kutatási és tesztelési folyamatok, amelyek korábban 2 évet vettek igénybe, a Toyota módszerével alig 16 nap alatt elvégezhetők.
És hogy mi a baj a töltési módszereinkkel? Minden. A Toyota robotagya ugyanis rájött, hogy a világszerte telepített gyorstöltők alapvetően rosszul vannak programozva: eddig azt hittük ugyanis, hogy a töltési folyamat elején kell megtolni nagy áramerősséggel az akkut, most viszont kiderült, hogy finoman kell indítani, és a közepén kell feltekerni a teljesítményt. Hát így.
